1963-ban, még állt a központban a lábasház. Alul, a földszinten csárda, zöldséges üzlet, váróterem és dohányáruda volt, az emeleti részben pedig múzeum és iskolai könyvtár.

Ez a lábasház nagyon nevezetes: az erdőszentgyörgyiek azt tartják, hogy 1849. július 30-án Bem apó és Petőfi Sándor is megfordult benne. Reggel elindultak Marosvásárhelyről, Kelementelkén vendégeskedtek, de Erdőszentgyörgyön is kikötöttek. Lovas szekerekkel jöttek, s megálltak a csárdánál. Itt megpihentették a lovakat. Aztán erőltetett menettel indultak Keresztúr felé.
A Lábas ház vagy egyesek szerint a Tornácos ház a “Marosszék Ismertetése” című könyvben van említve. 1860-ban Benkő Károly írja, hogy “Gróf Hohensteinek (Rhédei Klaudia utódai) emeletes kő fogadója” Erdőszentgyörgy jellegzetes épületei közé tartozik. Építési éveiről nincsen pontos adatom, valószínű gróf Rhédei László építette 1835 előtt. Fogadónak, szállodának, postai hivatalnak használták. Az épület háta mögé két nagy istálló volt építve melyben szállásolták a postakocsik és lovas futárok fáradt lovait. Több esemény is kötődik a fent nevezett épülethez, köztük a Pécsi újságban megjelent tudósítás mikor is 1849 június 30-án Bem tábornok vezérkarával, köztük Petőfi Sándor nemzetünk költőjével Székelykeresztúrra tartva, Kelementelkén vendégeskedtek majd a hagyomány szerint a Lábas házban lovakat cseréltek és a Gagy tető felé haladva estére Székelykeresztúrra értek.

1860-ban Koncz József könyvtáros a Lábas ház lomtárában, az ott lévő kereskedőktől megvásárol egy több mind 700 éves latin Bibliát, mely 55 magyar nyelvű szavakat tartalmaz. A Koncz Kódex néven ismert bőrhártya a Teleki Téka legbecsesebb könyvei közé tartozik és sorrendben a 6. magyar nyelvemléket tartalmazó könyv. Az 1900-as évek elején a Lábas házban Weisz János működtette a Korona szállót. 1938 októberében özvegy Schuller Rudolfné három gyermekével adásvételi szerződést kötnek a református egyházzal a Lábas ház eladására. 1938 decemberében a szerződést felbontották mivel az egyház nem tudta kellő időben kifizetni a kért összeget. Meghatározó tény volt az ingatlan bonyolult jogi helyzete is mivel az épület java része zálogba volt adva. A Lábas házat 1950-ben a 92-es törvény alapján a román állam elkobozza és átadja a Fogyasztási szövetkezetnek.

A Schuller családtagok kilakoltatása után az épületben vendéglő, bolthelyiségek működtek. 1962-1965 között az emeleten működött az iskola könyvtára és Kusztos Endre grafikus vezetésével a Rajoni múzeum. 1970-es évek elején a túlbuzgó helyi kommunista vezetők az épületet lebontják, és ezzel sikerült megsemmisíteniük egy emblematikus hagyományőrző épületet.