Rhédey kastély és tulajdonosai

Az erdőszentgyörgyi Rhédey kastély a Kis Küküllő jobb partján levő magaslatán épült. Hajdanán délen a Kis Küküllő , keleten a Kalandos patak mély árka , északon , nyugaton pedig sáncok biztosították a védelmet. Nem lehetett nagy stratégiai fontossága mert településünk messze esett e fontosabb útvonalaktól, a hadak útjától. Védelmi jellege nem érte fel a várakét és e miatt kezdetben inkább a portyázó rabló csapatok elleni védekezésre használták. Valószínű az erdőszentgyörgyi Erdő nemzetség vagy a Meggyes nemzetség se látták szükségességét egy fontosabb erődítmény építésének mert az eddigi ismert levéltári anyagok nem hivatkoznak ilyesmire.

Mikor is kezdték építeni a hajdani védelemre szolgáló kastélyt? Orbán Balázs a Székelyföld leírásában említi ,hogy „ a hagyomány szerint a kastély mai helyén régen apátság volt és a közelében levő református templom pedig az apátság székesegyháza volt”. Erről a feltételezett apátságról nem maradt ránk semmi írásos bizonyíték vagy jellegzetes építkezési maradványok. Ha létezett is apátság amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, csakis a 13-14 század előtt létezhetett. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékeiben nincsen említve egy létező apátság vagy annak maradványai. A 16-17. században meglehetősen kevés tárgyi és írásos emlék világítják meg a kastély fejlődéstörténetét , építészeti stílusát , jogi viszonyait. Az urbáriumok , gazdasági leltárok hiányoznak és csak a 17. század közepétől lehet hivatkozni a conscripciokra ,adás-vételi szerződésekre vagy levéltári anyagokra. Az első írásos emlékünk melyben említve van az erdőszentgyörgyi ház összes ingóságaival 1545-től származik mikor is Barcsai Borbála urának Kornis Mihálynak adományozza a fiúágán kihalt Barcsai Boldizsár örökségét. Homorodszentpáli Kornis Mihály Barcsai Borbálával kötött házasságából jelentős Marosszéki birtokkal gyarapította vagyonát , de ebből a házasságból nem maradtak felnötkorú utódai és az erdőszentgyörgyi örökséget testvére Kornis Farkas feleségének Erdei Saroltának adományozza. Kornis Mihály 1582 március 31-én betegen az erdőszentgyörgyi birtokon elhunyt és a templom alatti Kornis kriptába temették. Testvére Kornis Farkas se volt szerencsésebb gyermekeivel mert 1602-1603 között 8 gyermekét elveszítette és csak egy lány és egy kisfiú maradt életben.

      

A Kornis családot sújtotta vesztességek után az erdőszentgyörgyi uradalom családon belül maradt és ahogy Kővári László említi Erdélyi régiségei című könyvében : „1602-ben létezett egy erődítmény mely menhelyül szolgált. Ez az erődítmény Kornis Farkasé volt , s mivel Székely Mózessel tartott Básta tőle elvette és 1603 szeptember 19.én azt Kornis Boldizsárnak adta.” 1605-ben az említett menhely már Kornis Ferenc tulajdonában volt, ugyanis ez év júliusában a szászokat vezető Rácz György feldúlta az uradalmat és Kornis Ferencet fogságba vitték magukkal. Sokáig nem maradhatott fogságban mert a következő években már különböző vezetői szerepet töltött be úgy Udvarhelyszéken mint Marosszéken is. Az 1614-es lustrában mint Erdőszentgyörgy primorra volt említve és több mint 30 jobbággyal rendelkezett. Evvel még nem ért véget a Kornis családot sújtó csapásoknak mert az unitárius Kornis Ferencet a Péchi Simon szervezte szombatossággal vádolták és emiatt összes vagyonát fejedelmi rendelettel elveszíti. A család Erdőszentgyörgyön maradhatott, de a többi marosszéki és homordszentpáli birtokától megfosztva. Erdélyben jött Rhédey Jánosnak , Bethlen Gábor fejedelem feleségül ajánlotta Kornis Ferenc leányát Margitot és visszaígérte az elkobzott vagyon nagyobb részét ha az egész család elhagyja szombatos vallását. A házasság megtörtént 1627-ben , de az áttérés csak formailag sikerültés e miatt még sok ideig húzódott a tulajdonjog megszerzése. Az erdőszentgyörgyi uradalom a két testvér Kornis Margit , Kornis Borbála és anyjuk Bornemissza Judit között oszlott. Rákóczi György 1638-ban a szombatosok ellen hozott törvény szigorúan alkalmazta és Kornis Borbála erdőszentgyörgyi részét nejének Lorándffi Zsuzsánnának adományozta. E döntés ellen Rhédey János tiltakozik hiszen ő már kifizette adósságait és amit Kemény János a fejedelem komornyikja is bizonyít miként már Rhédey János 3000 forintot fizetett a fejedelem számára a szentgyörgyi fiskusz jószág adományozásáért. 1647-től jelenik meg a Rhédey kastély elnevezés. 1651 május elsején , II. Rákóczi György a homorodszentpáli uradalmat melyhez 19 falu tartozott Rhédey Jánosnak adományozza és ugyanazon a napon állítja ki az adománylevelet erdőszentgyörgyi birtokra is. III. Rhédey János (1598-1653) Bethlen Gábor komornyikja Kornis Margittal való házasságából három fiúgyermeke született, Ferenc,István és János. Mind a hárman Erdőszentgyörgy birtokosai voltak és ahogy Deáki Filep János református pap említi a családi feljegyzéseiben Rhédey Ferencné Serédi Sophia 1681-ben ,Rhédey István és felesége 1693-ban és Rhédey Jánosné Matskási Erzsébettel voltak a pap gyermekeinek keresztszülei. Csak ebben a családi feljegyzésben említve van ,hogy Serédi Sophiát 1692 augusztus 14-én reggel 8 órakor az Úr magához szólította. Rhédey Ferenc és Rhédey István jelentős adományokat kaptak Kolozs és Doboka vármegyékben. Ferenc mint Kolozsi főispán ,Kolozsvár kapitánya Istvánnak pedig jelentős birtokai voltak Szolnok ,Doboka vármegyékben. A kastély építészet fellendülésének éveiben vagyunk és ez által igyekeztek birtokaikat megvédeni habár legtöbb esetben két sőt több rezidenciával is rendelkeztek. IV. Rhédey János 1663-ban építette a régi kastélyt valószínű a régi Barcsai vagy Kornis kastély alapjaira. A kastély védelmét mély sáncok felvonó hidak és külső falgyűrűk biztosították. Az 1759-es konscripcio leírásai szerint a Rhédey kastély egy külső védőfallal volt körülvéve mely javításra szorult. Az 1774-es konscripció is említi a külső falgyűrűt melynek három sarkán bástyaszerű építmény áll. Továbbá említve van,hogy a „ bástyákból jelenleg egy maradt fenn”. Erre utal Kővári László is ki ezt írja Erdély régiségei és történelmi emlékei című könyvében : „hajdan meglehetős erősség mert egyfelől a Küküllő másfelől a kis patak ( Kalandos) meredek árka , elől sáncozat övedtzé. A Zeyk család udvarháza előtt még egy régi kastély kapuja és felvonó hídjának óriás facsigái most is állnak.” Az 1763-1787 között készített katonai térkép szerint vagy az 1828-bankészitett fémmetszett alapján láthassuk ,hogy a Kalandos patakjának más medre volt mint most a jelenlegi ami megerősíti Kővári László feljegyzését miszerint a Kalandos patak a Zeyk udvarház s a Rhédey kastély között folyt a Küküllőben. Ez időben a kastély birtokosai a Rhédey család tagjai voltak ahogy említettem IV. Rhédey Jánossal kezdték a kastély építését majd folytatódik a kisebbik fiával Ferenccel. Ez időből nincsenek írásos emlékek csak annyit említenék ,hogy Rhédey Ferencnek tulajdonítható a református templom nyugati karzatának építése. Rhédey Ferenc után fia Rhédey Zsigmond örökölte a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. Ami az erdőszentgyörgyi Rhédey kastélyt illeti Rhédey Zsigmonddal egy új korszak kezdődött. Mivel állandó tartózkodási helynek tekintette az erdőszentgyörgyi birtokát.1751 július 20-án Kolozsváron feleségül vette a 16 éves Hadadi Wesselényi Katát. Kettőjük házasságát már a leány születése előtt eldöntötték a szülök mivel a várandós Rhédey Zsuzsánna súlyosan megsérült egy templomozás alkalmával , mikor is leszakadt a karzat és Rhédey Zsigmond édesanyjának gondos ápolása után a leánygyermek egészségesen megszülethetett. Az atyafiak közötti házasságra utalva anyja Rhédey Zsuzsánna azt választ adta :„megmutatom ,hogy Rhédey is veszen Wesselényi lányt”, mivel saját házasságát Wesselényi Ferenccel annak idején rangul alulinak tartották. Erdőszentgyörgyön nagyon reménytelen helyzet tárult a fiatal házaspár elé, ez derül ki Wesselényi Katának Rhédey Mihályhoz intézett levelében „a régi időktől fogja szerte széjjel sok labirintusban lévő örökségeket jobb részint sok fáradságommal, költségemmel haza hoztam az melyet a régiség olyan feledékenységbe tette volna, hogy ha én össze nem gyűjtöm még azt sem tudták volna kitől keressék azon örökségeket.” Nem csak a birtok viszonyokkal volt gond hanem maga az épületekkel is. A kastély roskadt állapotban kapták és ahogy Wesselényi Kata említi „ az én férjhez menésemkor én vittem haza az én férjemet az én anyám lakházában, Erdőszentgyörgyön nem lévén lakható hajlékünk s míg ott is laktunk , míg Isten engem reá nem segítetett ,hogy építsek. A jószágok jövedelmeit én vittem többre mert , szőlőket,gyümölcsöket plántáltam ,szántó,kaszáló helyeket írtattam ,malmokat ,kocsmákat építettem, ezeknek végbe vitelét sok magam kincsimmel magam megszűkítésével való keresménnyel vittem véghez.” A házasságuk első éveit a rogyadozó kastély újraépítésével töltötték, férje és apja Wesselényi Ferenc pallérokat (kőműveseket) hoztak és hat évi kitartó munka után sikerült újraépíteni, lakhatóvá tenni. Férje hirtelen halála után mely 1758 február 13-án következett be ,özvegyen sikerült a kastélyt befödnie . Rhédey Zsigmond idejében épültek a kastély körül most is létező gazdasági épület és a mostani líceum helyén hajdanán épült lovarda, istálló. Orbán Balázs „ A Székelyföld Leírása „ című könyvében említés tesz „ a díszes régi kastélyra melynek magas bástyái nagyszerű termei voltak. Az út felett elvonuló fedett folyosó vitt a templomba”. 1770-ben újabb csapások érték Wesselényi Katát , családját megfertőzte a himlő, ő ,apja és fia is megbetegedtek. Wesselényi Kata meggyógyult a betegségből, de apja és fia nem élték túl. VIII. Rhédey Ferenc halála súlyosan érintette :”ezzel minden földi reménységemtől és vigasztalásomtól meg kelle fosztatnom”. VIII. Rhédey Ferenc halálával a család ezen ága kihalt és az erdőszentgyörgyi birtokon a Rhédey rokonság peres úton próbáltak osztozkodni. A Rhédeyek sikeresen pereltek Wesselényi Katával mert az erdőszentgyörgyi birtok Rhédey Mihály tulajdonába került. Rhédey Mihálynak második házasságából Bánfi Teréziával négy fia született és az erdőszentgyörgyi birtok a kolozsvári főtéri Láncos házzal együtt a harmadik fia Rhédey László örökölte (1775-1835).
Az értelmetlen belharcok és külső rabló fosztogató betörések időszaka megszűnése után az erdélyi nemességet utolérte az építkezési láz és egy olyan korszak kezdődött mikor már a kényelem ,utazások , díszesebb épületek építése volt a cél. A 17. századi kastély zordságát a barokk elegancia váltotta fel . A nagy múltú Rhédeyek igen tehetős családok voltak és a család anyagi helyzete megengedte a grófi társadalmi pozíció pedig szükségessé tette ,hogy az erdőszentgyörgyi birtokon is képviselve legyen az a rang amelyek a Rhédeyek ez idő tájt betöltöttek hiszen Rhédey László királyi kamarás volt. Ebben a szellemben Rhédey László és neje Báró Inczédi Ágnes 1807-1809 között a korszak lakás igényeinek megfelelően egy emelettel bővítették a régi kastélyt, felhasználva a külső védőfalak és bástyák anyagát is. Erről az időszakról többet tudunk mert Orbán Balázs és Benkő Károly írásaikban közlik a bejárati ajtó felett létező latin szöveget melyben utalás van a régi kastély és az új kastély építkezési éveiről. A szöveg latinról magyarra való fordítása a következő:
Otthon

Állj meg és nézd meg a Küküllő partján lévő kényelmes házat. A régi az ország kezdetében épült 1663-ban, mely pusztult az idők múlása miatt. Most már megújította az idő pusztulásából és elhagyathatott állapotából Kis Rhédey gróf Rhédey László királyi kamarás ki Aba király és István Sarolta törvényes vérörököse és az én drága feleségem Nagy Váradi báró Inczédi Ágnes 1807-1809-ben. Ez a figyelemre méltó hely lehet saját magunk és leszármazottjaink számára a jámborság , harmónia és békesség háza.
Két évig tartott a jelenlegi kastély építése és szinte hihetetlen ,hogy a korabeli építészviszonyok között mindössze két év alatt sikerült egy más stílusra alakítani egy emelettel bővíteni. Négyszögű szabályos alaprajzú épület zárttömegű roppant tetejével inkább városi kastélyra emlékeztet . A tervező mester nevét nem ismerjük sem az építészek nevét, de valószínű marosvásárhelyi építészek építették. A belső beosztása azokat az elveket tükrözi melyek a homlokzat megformálásában is hatottak. 549,33 négyzetméter területen fekszik és nagyjában a földszint követi a pince térosztását és az emelet pedig teljesében a földszint térosztását. A földszinti szobák belterülete 421,47 négyzetméter míg az emeleté 398,64 négyzetméter. Ezek az eltérések a falak vastagsága miatt adódnak. A pince falainak vastagsága 1,1 -1,16 méter a földszint falainak vastagsága 0,96 m az emeleté pedig 0,8 m. Ablakai szépen díszesen vannak keretezve melyből négyet 1935 után befalaztak. A kastély bejárata a keleti oldalról nyílik mely fölött két kőkonzolon az egyik terasz található. A terasz karzata kovácsolt vasból készült közepén gróf Rhédey László monogramjával. Csak az emeleten a kastély nyugati oldalán található a második terasz melyet három dór kőoszlop tart fenn. A földszinten és emeleten összesen 14 szoba van. A földszintet az emelettel egy széles lépcső köti össze mely nyolc pilléren fekszik. Az emeleti hall és a nagyterem mennyezete késő barokk stílusú sablonos mintával van díszítve. Nagyon eltér a hallban levő mintázat a nagyteremben levő mintázattól. A hallban levő központi minta utólag volt festve melynek stílusa megfelel a nagyteremben használt mintázattal. A kor divatja szerint a lakó szobák az esetek többségében az emeleten helyezkedtek el. A lépcsővel szemben került a nagyterem vagy ebédlő. A nagyterem mellett jobbra az esetek többségében a ház urának szóbája állott,ebből ajtó nyílott az úrnő szobájában. Az úrnő melletti szoba volt a leányszoba esetünkben Rhédey Klaudia szóbája.

A nagyterem bal oldalán különböző rendeltetésű termek kaptak helyet melyeket a család használt vagy a család közelebbi rokonai. A földszinti termeket gazdasági intézkedésekre használták. 1809-től a kastélyban kevés átalakítást végeztek a későbbi céloknak megfelelően termek közötti ajtók nyitása vagy falazása történt melyeket a javítások során visszaállították a régi helyzet szerint. A négy ablak befalazása kettő az emelet keleti oldalán és kettő a földszint északi oldalán a mosatni javítások után se kerültek az eredeti formába. A külső térosztások az idők folyamán sokat változtak és a mostani meg sem közelíti azt amit egyes szemtanuk feljegyeztek vagy korabeli metszetben megörökítettek. Rhédey László 1799-ben alkalmaz egy belga származású gazdatisztet, Bauer Ferencet ,ki megtervezte és valósította a kastély körüli parkosítást. Bíró József Erdélyi kastélyok című könyvében közöl egy 1828-ban készített acélmetszetet melyben teljes képet kapunk a Rhédey kastély gondozott franci kertjéről. Bíró József leírása szerint „ az erdőszentgyörgyi franci park maga nevében egyedülálló. Itt már szemlélhetjük a gyeppártiákat , a kanyargó utakat , a négyszögre nyirt bokorcsoport közepén lövellő szökőkutat , a virágházat , a sötét fenyves erdőből kifehérlő Pán templomot , a tampietta szerű glorietett.”A szökőkutak és a park vízellátását a kastéllyal szemben levő Kalandos dombjáról biztosították . Több forrás vizét egy központi medencébe szabályozták és onnan cserépcsöveken továbbvezették a kastély vízellátására.

Több fennmaradt metszeten is rálátást találunk a Rhédey kastély korabeli pompájáról. Gregus János 1867-ben a Székelyföld leírása című füzetében közzétesz egy képet melyben a Rhédey kastély keleti része látszik a Bauer Ferenc által ültetett jegenyefákkal, melyről Orbán Balázs megjegyzi „ egészség szempontjából üdvös behatással voltak.” Ebben az időszakban Benkő Károly Marosszék ismertetése című könyvében megemlíti,hogy : „ Hohensein Ferenc és testvérei ( Rhédey Klaudia gyermekei) szép új ízlésű kétemeletes kő udvarháza közepén van két öl magasra felszökő szökőkútja. Szép sétányokkal ,lugasokkal több síremlékkel , sötét barlangja tetején kis fenyvessel, filegoriával mithológiai ábrákkal sok hasznos növényekkel”. Cserna Károly által készített metszeten , mely 1893-ban a Vasárnapi újság számára készült már több területet gazdasági célokra használtak csak a kastély nyugati észén maradt egy parkosított hely.
A Rhédey kastély nem csak a parkjáról volt híres hanem a könyvtáráról is. Erre utalnak Rhédey Zsigmond és neje Wesselényi Kata könyvgyűjteményei. Mindketten erősen érdekeltek voltak a gyógyítás gyakorlata iránt. Lencsés György Ars Medicijának egy példánya a házaspár birtokában volt . Ennek az úgynevezett erdőszentgyörgyi példánynak a borítólapján a következő írás olvasható : „ Méltóságos gróf Rhédey Zsigmond úr kedves élete párjával, Báró Wesselényi Kata asszonnyal leíratatott Erdőszentgyörgyön 1757 januáris”. Nem csak könyveket gyűjtöttek hanem könyveknek szerzői is voltak. Felesége Wesselényi Katáról ránk maradt az a háztartási könyv melyet élete folyamán vezetett és amelyet gazdasága megszervezésében konyhája vezetésében használt. A könyvben utalások vannak a Rhédey kastély pincéjéről, konyhájában található edényekről, háztartási tárgyakról. Fiatalasszony korától folyamatosan gyűjtötte a különböző receptanyagot melyek nem csak gasztronómiai hanem szélesebb értelemben a művelődéstörténet számára is értékes forrás. Ezen a téren gyűjtött tapasztalatai egy későbbi könyvében 1772-ben jelenít meg a Gazdaasszonyoknak szükséges könyve címe. A könyv 275 korabeli receptet tartalmaz szintén Erdőszentgyörgyön írta 1872-ben Nürnbergben kiadott Herbáriumát. 1758-ban férje halála után a marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtárának adományoz Rhédey Zsigmond könyvei közül 131 művet 180 kötetben melyek ma is a marosvásárhelyi bolyai könyvtár állományában található. Rhédey Zsigmondné saját gyűjteményéből 300 könyvet adományoz a Teleki Tékának. A Rhédey kastély könyvtárából származik a Teleki Téka legbecsesebb könyve a Koncz Kódex. Koncz József a Kódex belső borítólapjára írta : „ e ritka példány Erdőszentgyörgyön a Rhédey most Württemberg könyvtárából került az ott lévő kereskedő lomtárában. Ott meglátván megvettem és adtam a maros. evang. ref. tanoda könyvtárának 1860-ban”.

Rhédey Lászlónak 1835-ben bekövetkező halálával a kastélyt csak ideiglenesen lakták és amire említés van az egy tragikus eseményhez van kötve. 1841 májusában Rhédey Klaudia családjával erdőszentgyörgyre látogat özvegy édesanyjuk kérésére. Szeptemberig maradnak Erdőszentgyörgyön férjével és három gyermekével mikor is a kellemes időzést a Pattaui hadgyakorlat szakította félbe ahová férje is hivatalos volt. Útnak indultak férjével a hadgyakorlat színhelyére, Klaudia pedig három gyermekével Gráz felé indult. Onnan Rhédey Klaudia gróf Török Sándor feleségével nyolc órai lovaglás után a hadgyakorlat színhelyére érnek. Másnap beteg lett és nyolc napot tartó betegsége után október elsején reggelre vérveszteség miatt elhunyt. Halálának oka a hivatalos közlemény szerint , gyermekvesztés. Kozma Ferenc jegyzetei szerint ki a családi ügyvéd emlékirataiból merített, részletesen leírja Klaudia halálának okát mely 1841 október 1-én történt. Ezt írja: „1881 október második napjára érkezett az erdélyi királyi főkormányszékhez a stájerországi gubernium értesítése a halál esetről és a kiadott engedélyről és intézkedésről , hogy a néhai végakarata szerint holteste Erdélyben szállítassék. Néhány nap múlva érkezett a család ügyvédjéhez egy csomag, mely a szétküldendő gyászjelentéseket tartalmazta és a szomorú hírt mindenfelé megvitte. Halálos ágyán a hercegnő megígértette férjével és gróf Törökkel,hogy holtestét Erdőszentgyörgyre szállítatják eltemetni. Az elhunytnak szülőfölde szeretetétől sugallt ezen vágya teljesítve is lett.” A család által kiadott halotti jelentés melyet Benkő Károly közöl „Marosszék Ismertetése” című könyvében és melyről a családi ügyvéd is említést tesz megerősítik Rhédey Klaudia halálának okát és pontos körülményeit: „ Alexander ,Paul , Ludwig ,Konstantin württembergi herceg K-K general major a saját és kiskorú gyermekei (Henriette, Franz, Amalie) nevében tudatja a nagyon elszomorító hírt , az ő szeretett felesége Klaudine Susanne Hohenstein grófné , született Rhédey grófné aki 1841 október 1-én Pattauban 11 délutáni órában egy korai szülés folytán az ő 27 élet évében betegsége után az Úrhoz tért. A holtest október 4-én 9 óra körül került elszállításra Pattauból és Erdélyben Szent-Györgyi kriptában lesz eltemetve.” Báró Inczédi Ágnes leánya halála után Grázba költözik és az unokák nevelésével foglalkozik. 1856-ban bekövetkező halála után a kastély eladásra kerül. Minden ami mozgatható volt bútorzat, művészi tárgyak, könyvek, háztartási tárgyak, elkallottak vagy eladottak. A Rhédey birtokot a kastéllyal együtt 1885 ben megvásárolja Schuller Rudolf földbirtokos százezer forintért. Az első világháború után a román állam több mint ezer hold földet sajátított ki katonai kielégítésekért.

Az 1930-as években kitört gazdasági válság miatt Schuller Rudolf kénytelen a birtok egy részét zálogba adni. Kísérlete hiábavaló volt mert a brassói Schiel testvérek tulajdonába kerül a kastély a birtoknak egy részével, kitől 1935-ben a román állam megvásárolja adminisztrációs célokra a járáshoz tartozó adófizetők pénzén.

Ez idő után a kastély körül levő park teljesen elveszíti úri arculatát, szándékosan hagyták hanyatlani. Az épület maga is egy elhagyatott kopott épületté alakult. 1960-tól 2009-ig a Rhédey kastélyban működött az erdőszentgyörgyi általános iskola. Ezt az időszakot is csak a mulasztások jellemezték csak kisebb javításokra jutott pénz. Mind világosabbá vált a kastély teljes javítása hiszen már alkalmatlanná vált a tanítási folyamat levezetéséhez. 2008-ban elkészült a terv miszerint 35 ezer eurót utalt az akkori kulturális minisztérium a javítások lebonyolításához. 2011-ben még 11 ezer euró volt utalva , de mind ezekkel az összegekkel csak részben sikerültek a javítások. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában van a kastély és feltevődik a kérdés,hogy hogyan tovább. Volt már menhely ,várkastély,kastély, ügyészség, iskola és jelenleg pedig keresi identitását. Nem csak az erdőszentgyörgyieknek jelentős ez a kastély mert központi elhelyezésével mondhassuk ,hogy térségünk legszebb műemléke melynek falai majdnem 550 éves történelmet rejtegetnek.

Oldal: Rhédey Kastély
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat