Igen, a templom tornyába ma is szólnak a harangok, templomunkban ma is tisztességesen hirdetve van Isten igéje, üzenete. Ez lehetővé vállt elődeink kitartó hitük miatt. Templomot építettek és nem egyet, azt bebútorozták, szószékat, orgonát rendeltek majd a templom mellé tornyot építettek és a toronyban harangokat rendeltek, papi lakot, bolthelyiséget, kántorlakást, iskolát, gazdasági épületeket építettek, támfalat emeltek, erdőket, mezőgazdasági területeket, temetkezési helyet vásároltak és ezeket mind mi örököltük. Más volt az adakozás célja, a vallásos élet pedig egy egészen más szinten volt mert Isten közelségében éltek.
Toronyépítés
A székelyföldi tornyok legtöbb esetben hadi szempontoknak köszönhetik létüket és akkor építették mikor szükségessé váltak. Az erdőszentgyörgyi templomtorony építészeti kiképzésében felismerhetőek a védelmi funkciói. Boltozatos kapualj, fölötte három emelet lőrésekkel és megfigyelő térrel ellátva. Kezdetben a torony sisakja faerkélyes, körbejárható ácsolt szerkezetű volt. Itt kaptak helyet a vészjelző és hívogató harangok. Az 1935-1936-os években végzett általános templom javítások alkalmával felszínre került a hajó észak nyugati részén egy torony alap. Ezt az állítólag létező torony építését nem fejezhették be mert az egyházmegyei Matriculában 1643-ban harangláb van említve.
A mostani torony építése éve 1728-as évre tehető és „öreg Rhédey Ferenc” építette a marosszéki tornyok építkezési stílusa szerint. A hajó nyugati oldalára épült torony eltakarta a köbéletes gótikus bejárati ajtót. 1836-ban az egyházközség toronyjavítási szerződést köt melynek kivitelezése 1846-ban történt. Valószínű a torony sisakját is módosították mivel e szerződésben a fa anyag is be van foglalva.
1872-1873-ban a torony falait és sisakját megmagasítják és ez alkalommal a toronysisak pléhezésére is sor kerül. A mostani munkálatok alkalmával szerelték fel a toronyban a toronyórát. A további javítások alkalmával csak bádogozást végeztek „1935-ben a torony északi oldalán levő és 1923-ban fedett oldalról lekerülő bádog a bádogosmester tulajdonába került míg 1873-ban fedett másik három oldalról lekerülő bádog egyházközség tulajdonát képezi.” A torony gömbje csillaggal együtt az előző méret szerint vörösrézből készült és 1935-ben volt felszerelve. A most is látható torony közel 300 éves átalakításoknak javításoknak sikeres eredménye.
Említettem a torony támpilléren beépített rovásfeliratot. Feljegyzések szerint a torony építési éve 1728 és a rovásemlék bizonyítása Árpád kori és a 12 -13. századra tehető. Ráduly János történész szerint a templom építkezések-toldások alkalmával „másodlagos-harmadlagos stb felhasználás” után kerülhettek a templomtorony pillérében beépítve. Ilyen másodlagos-harmadlagos beépítések gyakoriak az erdőszentgyörgyi templom esetében és a kő többszörös felhasználása gyakori volt minden nagyobb építkezésben.
Torony harangjai
A harangok az egyház és településtörténet forrásértékét gazdagítják. Az egyházközség tulajdonába levő szakirodalom szerint 1643 január 19-én az egyházmegyei Matricula jegyzeteiben „vagyon az Erdő Szent Györgyi Ecclának egy harang”. 1870-ben Orbán Balázs Székelyföld leírásában említi ezt a harangot „ mely hosszúkás idomú, igen régi, nagyon elkopott, mely kezdetben felirat nélküli volt, mert most fél karimájára bevésett ezen felirat- Erdő Sz. György megyéje 1669- csak későbbi kontárkodás műve.”Benkő Károly 1860-ban említi, hogy a templom tornyába van két harang egyik két mázsás másik pedig három mázsás. A fent említett régi harangról Nagy József lelkész 1903-ban ezt írja „ a harang a régi használatba a régi járásán az ütő a harangot két oldalán elkoptatván más oldalra fordítatott az ütő járása.” Fülöp Ferenc lelkész a harangokról szóló ismertetőjébe írja „1771-ben két harang van az eklában, az egyik három négy vékás a másik két vékás amit néhai Rhédey Pál vett az egyháznak. Ennek latin nyelvű felirata a következő – Alexander Bir.fondit me venire et laudare.
Ez 1790 körül megrepedt használhatatlanná válik és helyette 1797 május 26-án öntet az eclésia segesvári Baungarten János által egy hat mázsás harangot 600 forintért. A harangöntésben segíti az egyházat gróf Bethlen Krisztina és gróf Bethlen Zsuzsanna. Ez a híres nagy harang. Mindkettő híven teljesíti kötelességét 1916 szeptember haváig.”Ennek a harangnak sorsát az első Világháború pecsételi meg mikro is egy túl buzgó hivatalnok a főispán felszólítására levéteti a harangokat és a dunántúli Gyékénesre (Somogy megye) menekíti. A helybéli állomásfőnök 1917 01 19. értesítése szerint az állomáson mind fölösleg van leltározva. Továbbá idézek Fülöp Ferenc lelkész írásából „ bár később Nagy József lelkész próbálta visszaszerezni őket, de sikertelenül. Sok méltatlan vád érte e miatt lelke nagyon megkeseredett. 1916 novemberben Schuller testvérek ajándékoznak két kisebb harangot, majd az egyház vásárol ezer lejért a görög keleti paptól egy nagyobb harangot. 1929 februárjában az egyház szerződést köt két harangra a kudzsiri harangöntővel Klein Oszkárral.
A nagyobbik harang 650 kg-os a kisebbik 350 kg súlyú. Jön az újabb háború, 1942-ben a minisztérium elrendeli az összes harangok számbavételét és a műemlék jellegű harangok kivételével a többi harangot számba veszik. 1944 szeptemberében a nagy harangot a toronyban összetörik és darabonként ledobták mivel egészben nem lehetett levenni. A toronyban csak egy harang maradt 1958-ig mikor is a hívek adakozásából egy harangot vásárolunk egy bukaresti harangöntő cégtől”.
Ez a harang ütő nélkül 850 kg súlyú, 1,12 m átmérőjű 80% réztartalmú és 20%-os angol cin tartalmú. A harang kg-ért az egyházközség 30 lejt fizetett. Jelenleg a templom tornyában két harang van, a fent említett 850 kg-os nagyharang és 1929-ben öntött 350 kg-os kisharang.
Erdőszentgyörgy lakósainak vallás szerinti megoszlása
Történelmi és levéltári adatokra hivatkozva a vallás szerinti megoszlás a következőképpen alakult: Péter Plébános 1333-ban 6 verőczei banális adót fizetett a szentszék számára és 1334-ben pedig 2 verőczei banális adót fizetett. Egy verőczei banális átlagosan 0,790 gramm ezüsttartalmú volt és ez az összeg tízedét jelentette a kisállatokból ( juhok) gabonából származó jövedelemnek. Gazdasági kimutatásokra hivatkozva a lakosság száma 200 személy körül lehetett és vallásilag a katolikus egyházhoz tartoztak. Az 1567-es adózási összeírásban Erdőszentgyörgy 12 kapuval van említve. Egy kapuszám alatt 6-10 család élt és minden család 5-7 személyből tevődött össze. Átlag szorzószámokat használva a lakosság száma 480 személy körül lehetett. Ebben az időszakban a reformáció településünket is érintette hiszen 1559-ben szentgerincei Székely György településünkön is ismertette a Lutheri tanítást. Megalakult református felekezetről nincsenek adatok ,valószínű csak katolikus vallás létezett s a katolikus hívek száma 480 körül lehetett. 1640-től van írott adatunk a református vallás újraalakulásáról mikor is 44 család a református valláshoz tartozott 4 család pedig az unitárius valláshoz. 1640-ben Erdőszentgyörgy lakossága 75-78 családból tevődött össze mely 500-520 személyt jelentett. Az értelmetlen belharcok miatt közel száz év alatt településünkön alig volt lakosság gyarapodás , ez időszakban a lakosság fele elveszett és a hiányt megyei zsellérekkel pótolták. 1789-ben Erdőszentgyörgyön 392 református személy élt , 1839-ben pedig 108 református család élt mely 441 személyt jelentett. Az 1850-es években megjelennek a felekezeti összeírások melyekből már többet megtudunk a történelmi egyházi felekezetekről. 1930-ban az erdőszentgyörgyi zsidó közösségnek temploma és rituális fürdője volt ezenkívül úgy a román mint magyar baptista felekezeteknek imaházuk volt, az unitáriusoknak pedig haranglábjuk volt. 1930-ban 2088 református van mely 600 családot jelent. Az 1992, 2002, 2012-ben végzett vallási kimutatások Erdőszentgyörgyön kívül Bözöd, Bözödújfalu települések adatait is tartalmazzák. Az erdőszentgyörgyi református egyházközség 2018-as év végi adati szerint 1652 református tag van nyilvántartva melyben beleszámítanak egyaránt a kiskorúak és az adófizetők.
„Régi tornyainkban ma is szólnak az Úr hangján félezer évesnél öregebb harangok is. Egyházközségeink ládáiban rengeteg ötvös és hímzésmunka akad, és sok sok kövünk kallódik szerte ismeretlenül. Látjuk most már bizonyosan, hogy ha mi nem végezzük el a munkát senki, de senki nem végzi el és tudjuk, hogy nagy felelőséggel tartózunk a jövendőnek, amelynek megvető ítéletét nem kerülhetnénk el,de teljes mértékben megérdemelnők ha járjuk a nemtörődömségnek kényelmes útját.” Debreczeni László 1929
Szabó Ferenc
Köszönöm Gáspár György tiszteletes úrnak,hogy engedélyezte az értékes egyházi iratok tanulmányozását.
Felhasznált irodalom
Ótvai Tivadar: Erdélyi Püspökség közigazgatási beosztása
Juhász István: Székelyföldi református egyházmegyék
Debreczeni László számbavétele
Keresztes Gyula: Templomaink
Balogh Judith: Reformáció Székelyföldön
Ráduly János: Erdélyi rovásemlékek világa
Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek
Hegyi Géza: A székelyföldi egyházszervezetek kialakulása
Benkő Elek: Középkori templomok
Benkő Károly: Marosszék ismertetése 1860-1861
Az erdőszentgyörgyi református egyházközség levéltára
Presbiteri jegyzőkönyvek 1815-1959