Az erdőszentgyörgyi egyházi viszonyok-vallási irányzatok alakulása

A szentek kultusza volt a vallásosság egyik közismert formája, a templom védőszentje segítségét kérték adakozáskor jó cselekedetek gyakorlásakor, lélekváltság esetében vagy adományok bejelentésekor. A középkori katolikus egyháznak erős szellemi ereje volt, mindenkinek kötelező volt a templom látogatása, búcsúk és egyházi ünnepek megtartása, vallásos kegyes élet gyakorlása. A 14. századtól a kinevezett falusi papok már jártasok voltak a latin írásban, olvasásban, különböző oklevelek, íratok ,adásvételi szerződések szerkesztésében és ennek köszönhetően majdnem olyan kiváltságos helyzetben voltak mind a helyi nemesek. Ebben a vallásos keretben a Lutheri reformáció is csak nagyon nehezen tudott teret nyerni úgy településünkön mint Székelyföld területén. 1566-ban a marosvásárhelyiek elfogadják a Kalvini szellemű reformációt mely a predesztináció , az eleve elrendelés elvére alapszik ,kiegészítve azzal, hogy az embernek köteles erkölcsös és tevékeny életet élnie. Későbbiekben ez a szellemű reformáció határozta meg a környék településeinek vallási hovatartozását. Jagello Izabella Erdély kormányzója 1566-ban elrendeli a katolikus egyház intézmény rendszerének felbontását és országos határozattal államosítják a püspök javait melyet a fejedelem rendelkezésére bocsájtanak. A tordai országgyűlés (1568) határozatainak elfogadásával kiépült egy törvényes keret a református vallások gyakorlására és a templomok használatára. Elfogadott vallásnak tekintik a református felekezeteket, minden településen tarthatnak papot és felváltva használhassák a templom épületét annak esetén is ha kisebbségbe vannak az adott településen. Ebben a vallásos hullámban amikor a vallási viták elérték településünket is, 1577-ben megalakul az erdőszentgyörgyi református eklésia mely esemény megvan örökítve a toronyban levő kis harang karimáján.

Szerkezeti felépítésben és működési hagyományaival (hierarchikus rend kialakítása) azonos volt a katolikus egyház működési hagyományaival, de az egyházi liturgia a „sola scripta” elvén történt. A hívek nagyobb döntési szabadságot élveztek, a közösség maga válaszhatott lelkészt és annak esetén ha nem felelt meg elvárásainak joguk volt elbocsájtani. A 17. század elejéig a templomot felváltva katolikusok, reformátusok és unitáriusok használták a papok pedig katolikusokból lett reformátusok vagy unitáriusokból lett reformátusok prédikáltak a híveknek. Ismert Szentmiklosi Máté pap esete ki 1600-as évek elején Pécsi Simon szombatos vallású udvari papja volt majd Erdőszentgyörgyön mint unitárius pap prédikál és a szombatosok törvényen kívüli helyezésük után Vásárhelyen református papként tevékenykedett. „Cuius regio eius religio” ( Akié a falu annak a vallása követendő) elve szerin 1600-as évek elején Erdőszentgyörgyön megalakul az unitárius vallás. Kornis Ferencnek Erdőszentgyörgyön udvarháza volt, buzgó unitáriusként volt ismert és gyermekeit is felesége tudta nélkül unitárius vallásban keresztelte. Felesége Bornemissza Anna, Pécsi Simon befolyására felveszi a szombatos vallást mely később nagyon sok kellemetlenséget fog hozni családtagjaira. 1595-ben kiadott gyulafehérvári vallási döntés a szombatos vallást törvénykívüli vallásnak ítélte mert az addigi négy elfogadott vallási irányzaton kívül (református, evangélikus, unitárius, katolikus) már a többi újításnak számított amit a törvény nem fogadott el. Valószínű, hogy ezekkel a rendelkezésekkel nem szűnt meg a szombatos vallás mert Erdőszentgyörgyön tartott unitárius zsinaton (1618) az unitáriusok állást kellett foglaljanak a szombatosok ellen mert a létrejött szombatosság és az unitáriusok között túl keskeny volt a választó vonal. Rákóczi György fejedelem pert indított a szombatosok ellen köztük erdőszentgyörgyi Kornis Bórbála ellen is mely vagyonvesztéssel és büntetéssel járt. A templom hovatartozásáról a dési zsinat határoz 1638-ban és döntése szerint a templomok az a felekezethez tartoznak mely felekezet a megnevezett helységben többségben vannak. 1639-ben helyszíni látogatást végeznek Erdőszentgyörgyön, felmérték a felekezeti viszonyokat és a felmérés alapján a templomot a reformátusoknak ítélik. A szombatosok kik áttértek valamely törvényes vallásra (református, unitárius, katolikus, evangélikus) azok hitlevelet kaptak és szabadon hagyták őket. Rákóczi György udvari papja nyilatkozott az erdőszentgyörgyi szombatosokról : „ Zsidozó szegény székelyek nagy tudatlanságba vannak.” Rhédey János arra kéri a fejedelmet,hogy a fogarasi várban tartott szombatos jobbágyait eresszék szabadon „ mert már Istenhez és az igaz hitre teljeséggel megtértek.” Említettem ,hogy a fejedelmi biztosok 1639-ben a templomot református híveknek ítélték mikor is „ az erdőszentgyörgyi lakosok szabad jó akaratjukból tértek vissza előbbi református vallásukra mely így történt: akkori református esperes marosvásárhelyi pap T. Tiszabecsi István, midőn kihalt az unitárius pap kijött Erdőszentgyörgyre és mivel az unitárius papok nem akarták átadni a templom kulcsát, lajtorján a templom ablakán behágatván egy udvari inast, a templomot kinyitotta s prédikálván a hívek ünnepélyesen visszaállnak a református vallásra. Az unitárius pap özvegyét nem Rhédey János hányatta ki a papi lakból, sőt lakásául házat ígért, hanem az írt esperes megüzente néki,hogy már költözzen ki mert az eccla reformálodván, oda a református pap tétetődik.” Településünk vallási megoszlásáról 1640-ben keltezett református papesketés alkalmával kiadott jegyzőkönyvből van tudomásunk mikor is 44 család a református valláshoz tartozott, 4 család pedig az unitárius valláshoz. Az ortodox vallást a tordai országgyűlés megtűrt vallásnak tekinti és szabadon gyakorolhatták vallásukat. Az erdőszentgyörgyi ortodoxia alakulása az 1704-es évhez kötődik mikor is „ mi tekintetes Rhédey Pál, tekintetes nemzetes Bánffy Péter és tekintetes nemzetes Rhédey Jánosné fiai az erdőszentgyörgyi görög ortodoxa valláson levő híveknek engedjük át templomépítésre tulajdon földterületünket.” 1704-ben a templom már félig felvolt építve a kalandosi Szőlőláb alatt. Egyháztörténelmünk megírásban és annak továbbadásában fontosak a jegyzőkönyvek anyakönyvi adatok tanulmányozása melyek közel 380 éves egyházi eseményeket foglalnak magukban. 1644-től mostanig az erdőszentgyörgyi református eklésiában 24 lelkipásztor tevékenykedett. Említésre méltóak a tollforgató lelkipásztorok névsora: Apáczai Kelemen 1648-1661, Deáki Filep János 1692-1697, Szász István 1748-1769, Zilahi Sebes József 1776-1789, Makai László 1789-1829, Altorjai László Gergely 1830-1883, Nagy József 1892-1929 és Fülöp Ferenc 1929-1959. Az egyházmegye régi Matricula lajstromában mely 1576-ban kezdődött mint 8. marosi esperes erdőszentgyörgyi Apáczai Kelemen van említve. 1648-ban válasszák esperesnek és vele kezdődik az Erdőszentgyörgyön született vagy tevékenykedő egyházi tisztségeket betöltő lelkipásztorok névsora. 1681-ben Noé Bárkája című könyvből kapunk néhány tanulságos adatot egy derék falusi papról „ 1681 augusztus 23-án Marosszékben Erdő Szent Györgyön való lakásomban adott Isten őfelsége egy fiú magzatot kit a szent keresztségben neveztem Józsefnek”. Deáki Filep Józsefről van szó kit 1740-ben megválasztanak az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. Erdőszentgyörgyön született és az első osztályait itt végezte majd Kolozsváron, Ultrechben és Fanakarában tanult. Visszatérve Erdélyben „ a tudós, bölcs, ékesszólású, buzgó magatartású” lelkipásztort 1740-ben Erdély püspökének válasszák. Felesége, Nagy János erdőszentgyörgyi székely lófő leszármazottja volt. Deáki Filep János rendszerezi az erdőszentgyörgyi református egyházközség ingatlan javait. Belsőségeken kívül volt 76 hold erdője és 64 hold szántó, kaszáló földje a következő dűlőkben: Asás Közt, Felső Senye, Gátszeg, Hosszú, Kék Dombja, Küs Möd patakja, Leánymező, Nagy híd homlokja. Szintén Erdőszentgyörgyön szolgált Makai László lelkipásztor kit 1807-ben választottak a marosi egyházmegye 21. esperesének. Makai László rendszerezte az erdőszentgyörgyi református egyházközség anyakönyveit és jegyzőkönyveit melynek alapján utóda veje Altorjai László Gergely 1863-ban megírja egyházának összefoglaló töredékes történetét. Szükség volt erre a kezdeményezésre mivel Zilahi Sebes József lelkipásztor idejében az egyházi íratok egy része tűzvészben megsemmisült. Ebből a kéziratos könyvből tudjuk ,hogy „az egyháznak volt egy kívül belül gazdagon aranyozott ezüstkelyhe melyet 1848-ban elraboltak. A református papi házat kirabolták a papot kötözve Nagysolymosra hurcolták,és a báró kemény és Zejk udvarokat nem csak kirabolták hanem össze is rombolták”. Az 1849-es vizitációs jegyzőkönyv is beszámol az eseményről és azt sugallja „ a kárvallatásra nézve legyenek csendes várakozásban”.Csendes várakozásban is voltak míg a kerületi hivatal kormányrendeletre hivatkozva(osztrák) arra kötelezte a reformátusokat ,hogy fizessenek a görög-keleti egyház (ortodox) templom építésében.1851-ben a reformátusok tiltakoznak e döntés ellen mivel a görög-keletiek saját maguk bontották le a fatemplomukat és annak egyes felhasználható anyagát közös iskola építésére használták. Az egész pereskedésnek az lett a vége, hogy a református egyház négy nyugtával kellett bizonyítja, hogy az ortodox templom építésére a reformátusok átadták a megszabott összeget. Petre Mutu kormány ellenőr bizonyítja a pénz átadását és 1852-ben megkezdik az ortodox templom építését a mostani központi helyen. 1903-ban Nagy József erdőszentgyörgyi lelkipásztor (1892-1929) megírja „Erdőszentgyörgy anya és Havadtő leányegyházak története, vagyona és okmányának jegyzéke” című átfogó leltári összeállítását. Egyházunk megpróbáltatott időszakának tekinthetjük a két Világháború közötti éveket. Nagy József lelkipásztor után 1929 októberében az erdőszentgyörgyi református eklésia Fülöp Ferenc parajdi születésű papot iktatja tisztségében. Nagy megpróbáltatásoknak volt kitéve, szembe kellet állnia az akkori rendszerrel melynek célkitűzése a református egyház intézményrendszerének felbontása, felekezeti iskolák megszüntetése volt. Látván ,hogy a lelki élet nem volt kielégítő az ünnepi vasárnapi istentiszteleteken kívül hétköznapi istentiszteleteket is tartott és minden alkalommal a templom zsúfolásig volt. A gyülekezet megszólítása ez volt „erdőszentgyörgyi református nemes és szent magyar eklésia . 1942-ben 39 évesen Fülöp Ferenc lelkipásztort megválasszák a bekecsalji egyházmegye esperesének. Erdőszentgyörgyön született egyházi tisztségeket betöltő lelkipásztorok névsora Bustya Dezső nyugalmazott lelkipásztorral folytatódik ki
Erdőszentgyörgyön született 1935-ben és Fülöp Ferenc esperes nógatására a papi pályát választotta. 1994-2000 között megválasztják az Erdéyi Református Egyházkerület főjegyzőjének-püspökhelyettesének.

Szabó Ferenc

 

Oldal: Hitélet
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat