Egyházszervezet-egyházi élet

Tallózás az edőszentgyörgyi vallási irányzatok közel 800 éves múltjában.Az erdőháti esperesség (Székelyudvarhely) és marosi esperesség régi Matrikulái fontos adatokat tartalmaznak az erdőszentgyörgyi vallási irányzatok alakulásáról (katolikus, református, unitárius, szombatos) és mindezek kiegészítve a helyi Presbiteri Jegyzőkönyvek (1815-1959) anyagával, meglehetőn pontos képet kapunk településünk vallási múltjáról, templomépítkezési törekvésekről,adományokról, településünk alakulásáról,fejlődéséről. A felhasznált egyházi adatokat a földrajzi hovatartozás szerint , lezajló történelmi események szerint értelmeztem. Nem volt célom a református egyházközség értékes leltári anyagának bemutatása ( skofiumos textilák,klenodiumok) vagy az Angol királyi család és az erdőszentgyörgyi református egyház közötti levelezések, mind ezeket részletesen leírja Hegyi László történelem tanár saját dolgozatában, hanem célom az egyházi viszonyok, vallási irányzatok alakulása, templomépítkezési időszakok stílusok alkalmazása volt. Hosszabb tartalmuk miatt a dolgozat 3 részre lesz osztva.

Erdőszentgyörgyi középkori templom
Művésztörténeti, építésztörténeti kutatásokra és levéltári forrásokra alapozva az erdőszentgyörgyi református templom építkezési éveit egy szűk intervallumba lehet sorolni, amely megfelel a marosszéki Árpád kori faluhálózatok kiépítésével. Helyszíni vizsgálatok után Keresztes Gyula a templomépítés kezdeteit a 12. század végére teszi, Pál Antal Sándor is említi ,hogy a 13. század végén már létezett egy Árpád kori templom. Entz Géza, Hegyi Géza történészek a templom jelenlegi építkezési stílusa a 15. század építkezési elemeit tartalmazza és az egyházat mint leányegyháznak minősítik. Ezek az eltérések abból adódnak,hogy az 1330-1377 évi pápai tizedjegyzék szerint, településünk az adózási kimutatásban az Erdőháti (Udvarhelyszék) esperesség plébániáihoz van sorolva, közigazgatásilag pedig Marosszék településeihez tartozott. Ortvai Tivadar ki megfogalmazta az erdélyi püspökség közigazgatási beosztását felfigyelt erre a tévedésre és megjegyzi ,hogy a lényeg az adó behajtása volt és nem a közigazgatási hovatartozás. Első írásos emlékünk mely a templomhoz kötődik az a torony támpillérén beépített homokkőn található rovásemlék. Debreceni László művésztörténész az 1935-ös ében megkezdett általános javítások alkalmával fedezte fel ezt a fontos írásjegyet melyet Árpád kori emléknek minősített.

Ráduly János „Erdélyi rovásemlékek világa” című könyvében említi,hogy 1997-től kísérletezett a rovásemlék megfejtésével ami sikerült is 2007-ben. A felirat mindegyik betűje a legrégebbi székely rovásírásos betűrendszeréből való. A szerző által adott olvasat a következő: KIGeS SZ(ent). Az SZ a szent szó rövidítése melyet abban a korban gyakran rövidítve használták. A KIGeS a „kegyes” szónak régies formája melyet a 12.-13. században használtak.

 

Véleményem szerint az “SZ” betű családnévre utalhat mert a középkori katolikus szertartások lebonyolításában a kegyesség megnyilvánulásának fontos szerepe volt, saját maguk és hozzátartozóik vétkeik megbocsátását érdemszerű cselekedetekkel próbálták elkerülni. Ez a kegyesség ösztönözte a híveket adakozásra és különböző szolgálatok teljesítésére. Településük múltjával foglalkozó első levéltári forrás az 1330 -1337 évi pápai tizedjegyzék. János pápa rendelete szerint minden település jövedelmének tizedét a Szent szék számára adományozta. A begyűjtött adózási adatokat 1887-ben közölték a Monumenta Vaticana című kiadványsorozatban. Településünk a 22. sorszámban szerepel mikor is Péter plébános 6 verőczei banálist fizetett a Szent Szék számára: „ Itten Petrus sacerdos de Sancto Giorgio solvit 6 banales verevconsen”. A tizedjegyzék jelentőségét az adja,hogy ugyanabban a sorszámban felvan tüntetve az adófizető neve, a település neve és az egyház közigazgatási hovatartozása.
Mikor is épült az erdőszentgyörgyi Árpád kori templom? Nincsenek alátámasztó pontos adataink,de lehet következtetni megtörtént eseményekből, építkezési maradványokból és nem utolsó sorban fennmaradt hagyományokra is lehet hivatkozni. Közismert ,hogy Szent István törvénye szerint,minden 10 település templomot kellett építenie ,de úgy ,hogy a falvak ne legyenek egy napi járóföldnél távolabb egymástól. Szent László király kötelezte a falu lakóit ,hogy lakhelyük a templom körül legyen építve és a temetkezés a templom közvetlen közelébe történjen. Idézek Nagy József lelkész jegyzeteiből „1903-ban a templom bolt helyiség udvarára épített konyha helyiség és pince kiásatásánál egy helyen egymástól közel 8 koponya és testrészt találtak, mely koponyák tatár típusra vallottak, vissza is tették a gödörbe. A szentekről elnevezett templomokat egy szűk intervallumba lehet sorolni. Ugyanis I. Béla és Szent László rendelkezései során a települések a templom védőszentjeiről kapták nevüket és tudott ,hogy a Szent György tiszteletére épült templomok az egyházmegyei plébániák szervezésében az elsők között vannak és a 12.-13. századra tehetőek. Erdély szerte a Szent György tiszteletére szentelt templomok, kaptalánok, kápolnák száma 24-re tehető. A hagyomány azt tartja,hogy a templom szomszédságéban apátság is létezett. A kolostorok , az egyházszervezet fontos részei voltak és a Szent György tisztelete a középkori katolikus liturgiában a vallásosság fontos tényezője volt. Tény az ,hogy az apátság nem volt hosszú életű ,de érdemes megemlíteni mert a szakirodalomban említve van. Székelyföldön az első templomokat a barátok építették , építkezési stílusát befolyásolta III. Béla (1172-1196) alatt kialakult francia kapcsolatok. Az egyházi épületek román stílusban épültek melyet továbbiakban előszeretettel Árpád kori építkezési stílusnak említek.

 

 

A középkori templomok kiemelkedő ,központi helyre építették ,igénybe véve a lakosság számát és a település gazdasági szerepét. Településünkön az első templom torony nélkül épült ,félköríves szentéllyel, hajója pedig rövid téglalap alakú volt. Ez az Árpád kori falusi templom méreteiben eltért a nyugati elődeitől,de szerkezetileg azonosak voltak. Elfogadott tény ,hogy templomépítésben Székelyföld a legkeletibb képviselője volt a nyugati építkezési stílusnak. Ez nem csak templomépítésben nyilvánult meg , hanem az egységes adózási rendszerben, jogilag szabályozott hierarchikus rendszerben ,kötelezettségben , egyházi szertartásokban. A templomnak fontos szerepe volt településünk fejlődésében. Ebben a meghatározott , vallásos keretben, mikor is a templomlátogatás köteles volt mindenki számára a korai templomok már túl kicsinek bizonyultak a megnövekedett lakosság számára és a kor szokásai szerint új templomot építenek. A jelenlegi templomot a 15. században építették mikor is a lakosság száma 50 családfőre emelkedett. Ebben az időszakban már megjelentek a gazdagabb vallásos földesurak kiknek kegyes hozzájárulások nélkül,csak a lakosság adakozásából abban a korban ilyen méretű templom építése több ideig is eltarthatott volna. Benkő Loránt szerint ,településünk nemesei közé tartozott Erdő (Erdew) székely ispán és ennek testvére Meggyes „ Az ág névadója edőszentgyörgyi Meggyes édes testvére település nevében is megörökített nemes rendű Erdő volt. Márpedig agilis (nemes) Erdő székely ispán 1347-ben örökölte Egrestőt és Filetelkét. Ez arra következtet ,hogy az összetett névforma Erdőszentgyörgy melyet 1402-ben megjelent dokumentumban hasznának először, az Erdő személynévből és Szent György tiszteletére épült templom összetett nevekből alakult ki. A templom régebben kőfalakkal volt körbevéve melynek alapjai a templom kertjében épült bolthelyiség építésekor kerültek elő. A bolthelyiség keleti szegletén a pince lejáratánál mesterségesen kirakott tömör kőfalat ástak ki mely alig negyed méterre van a föld felszínétől és a papi kert felé nyúlik. A jellegzetes Árpád kori templomból esetleg csak a szentély alapja maradott meg melyre poligonális záródású szentélyt építettek. A templom hajóját nyugati irányban meghosszabbították és itt ott úgy a szentélyen mint a templom hajóján még láthatóak a 15.század építkezési elemei. A templom szentélye egyszerű dongaboltozatú , köríves kissé elnyúlt tetőzetű melynek súlyát az oldalfalakhoz csatolt külső támpillérek veszik át. A katolikus térosztásban a szentély a templom megszentelt területe, középpontján az oltárral,ahová csak a pap mehetett be és a templom keleti végében építették. A szentély falaira festették a templom védőszentjét és a hozzátartozó bibliai vagy hagyományos jeleneteket. A szentély dél oldalán levő két első ablak , csúcsíves, köbéletes a másik ablak a szentély délkeleti oldalán a legrégebbi ablak és a szentély falaival egy időbe voltak beépítve. A szentély északi részén épült a sekrestye melynek Benkő Károly 1860-ban csak az alapját említi mi benyúlt a kertbe és a szentélyben bejáró ajtó ottjártakor be volt falazva. Valószínű,hogy az 1760-ban végzett javítások, térosztások alkalmával végezték ezeket a munkálatokat. A sekrestyében tartották a miséhez szükséges liturgikus ruhákat ,eszközöket, szereket. Az 1935-ben megkezdett javításokkor Debreceni László egyházkerületi szakértő a szentély falain két rétegben festett freskó nyomokat talált.

 

Az alsó réteg az eredeti és egyidős a szentély építésével. A másik freskóréteg gyengébb minőségű és nem a vakolatra hanem egy meszelt felületre van festve. A szentély déli külső falán egy festett szent kép került elő,melynek stílusa hasonlít a szentélyben levő vakolatra festett falfestményhez. Eredetéről és festészeti stílusáról elég eltérőek a szakvélemények. Szintén abban az évben végzett munkálatok alkalmával a szentély falainak vastagságában 3 befalazott fülkét és egy papi széket találtak. A templom szentélyét a hajótól egy vastag félköríves diadalív válassza el. A hajó szélesebb mint a szentély és ácsolt kiképzéssel épült. A 15. századi építkezési elemekből megmaradt a hajó nyugati részén található gótikus kőportál melynek bélete két mély horony közé helyezett fél henger csúcsíves háromszögű homlokzatot alkot. A később épült torony részben eltakarja ezt a profilozott gótikus főportált ,de ellenben megmaradt teljes szépségében a déli bejárati kőkapu (mely jelenleg be van falazva), mely az építési éveiben arányilag egyezett az akkori falak magasságával. A hajó déli oldalán három csúcsíves ablak volt építve. A hajó teljes hosszában a 15. -17. században mint úri temetkezési helynek is szolgált. A kialakított sírkamrákban a Meggyes , Barcsai ,Kornis helyi nemesi családok temetkeztek. A pestis járvány fékezése miatt 1614 április 23.-án Bethlen Gábor erdélyi fejedelem minden templom alatti kriptát bezártatott. „Az erdőszentgyörgyi templom alatti úri temetkező sok kedves halottaikkal fejedelmi parancsolatból örökre sok drágaságaikkal bezárattak a döghalál miatt. A sírbolt két szakaszban hullákkal tömve, a szentgyörgyinek ajtaja a templom közepébe vala...a mikházi meghagyatatott mivel vizsgálat után szagja nem vala.” Az erdőszentgyörgyi Rhédey család egyes tagjai is ide temetkeztek : IV. Rhédey László 1686-ban,felesége Macskássy Erzsébet, Rhédey Ferenc felesége Serédi Szofia 1692-ben,Rhédey László 1835-ben fiatalon elhunyt két gyermekével, Rhédey Klaudia 1841-ben és Inczédi Ágnes 1856-ban. A templom alatti kriptában a szószékkel szemben a Rhédey László családtagjai vannak eltemetve
A templom mai arculatát 800 éven keresztül történt szerencsés építkezési munkálatok folyamán nyerte el. Különböző korszakokban a kor szelleme szerint végzett toldások, javítások, belső térosztások alkalmával a 15. században épült gótikus templom részben elveszítette gótikus elemeit, stílusát. 1760-ban végzett templomjavítási munkálatokat az akkori református egyház patrónusa Báró Wesselényi Kata kezdeményezte. Erről tanúskodik a torony nyugati oldalára falazott emléktábla „ Néhai kegyes férjének méltóságos gróf kisrhédey Rhédey Zsigmond úrnak Isten dicsőségére céloz szándékát és vele együtt az Úrnak tett fogadását teljesíteni kívánván, ezen templomot régi szennyéből kivette és közelgő romlásból felépítette hadadi Wesselényi Kata kérvén az Urat ,hogy lakozzék ez hegyen az ő dicsősége és kit mindvégig igazán tisztelek 1760 esztendőben”. A tény az ,hogy a javítási munkálatokat építkezési anyagokat az ő jövedelméből fedezte ami számításai szerint 1800 magyar forintba került. Vallomásai szerint ebből a pénzösszegből akár egy új templomot is építhetett volna. Megmagasították a hajó északi és déli oldalfalait és aszerint a tetőzetet is, az egész tetőzetet a falak körüli széles tégla párkányra eresztették. A hajó déli oldalára új fedett bejárati ajtót vágtak és a mellette levő régi gótikus kőajtót befalazták. A déli oldalra épített portál fölé két címert rendelt melyet Anton Schuchbauer kolozsvári kőfaragó műhelyében készítették. A belső tért az elfogadott új liturgia szerint átszervezték, egyetlen központi elem az Úr asztala maradt. Az Úr asztalára kerültek az adományozott textillák, klenódiumok. Wesselényi Kata által varrott és adományozott skófiumos abroszokból (arany ,ezüst szálak), négy darab van az erdőszentgyörgyi eklésia leltárában. Az új térosztás alkalmával a diadalív északi oldalára szószéket helyeznek melyet Wesselényi Kata rendelt Sípos Dávid kidei kőfaragótól, mészkőbe faragott reneszánsz stílusban, virágindás díszítésű motívumokkal. A szószék kehely alakú lába hatszögű, szószéktáblázata pedig ötszögű. A középső szószék táblán az adományozó Wesselényi Kata és elhalt ura Rhédey Zsigmond címerei vannak vésve. Ugyan ebben az évben Wesselényi Kata megrendelésére ácsolták a nyugati karzatot is és a karzatból ajtót vágtak a toronyba. Valószínű ,hogy ezekben az években festették a Rhédey József által kezdeményezett (1730-1732) kazettás mennyezetet , mely kék színre volt festve, középen a Wesselényi címerrel. A református liturgiának megfelelően a hajóban és a szentélyben padsorokat helyeznek a falakat pedig bevonták díszes deszkával. Wesselényi Kata adományozza 1764-ben a barokk stílusban készített szószék koronát melynek tetejére vérével tápláló pelikán van faragva. Fülöp Ferenc esperes 1936-ban elhangozott templomszentelési beszédében méltatja Wesselényi Kata buzgóságát és korának a kálvinista kegyesség igazi mintaképének tekinti .Ezt a kegyes buzgóságot alátámasztja Wesselényi Kata következő gondolata „ ha Isten időt ad és méltatást arra a nekem adott talentum mértéke szerint, talán ezt a feladatot megvalósíthatnám.”A templom első orgonáját Rhédey Mihály adományozza 1804-ben melyet a hívek adakozásából megfestik-aranyozzák. A második orgonát Einschenk Károly készítette 1927-ben és 127.000 lejbe került. A régi papi lakot 1744-ben építették fából és 1884-ben egy új papi lakot építenek téglából és cseréppel fedve mely 1000 forintba került. 1885-ben építették a gabonás raktárt. 1855-ben épült fából a templom keleti oldalán levő bolthelyiség melyet 1888-ban lebontanak és helyébe téglából és cserepes tetővel új bolthelyiséget és két szobás lakóépületet építenek. A Régi kántori ház 1844-ben épült. Fülöp Ferenc lelkipásztor által írott jegyzőkönyvek tanúskodnak az 1935-1936-ban az egyházközség által elvégzett templomjavításokról restaurálásokról adományok felkéréséről, munkálatok kifizetéséről. Debreczeni László egyházkerületi szakértő volt felkérve a munkálatok szakszerű lebonyolítására és egy hét alatt elkészítette az összes munkálatok előírását és a megközelítő költségeket. Kezdettől fogva tudva volt,hogy az angol királyi családtól erre a célra adományozott 200 font (126000 lej) túl kevés a munkálatok bevégzésére és ezen összegen kívül még más adományok is szükségesek. Gróf Bethlen György egyházkerületi főgondnok begyűjtött adományokból 100.000 lejt utalt a templomjavításra ,az erdőszentgyörgyi egyházközség 150.000 lejjel és 174.000 lej értékű közmunkával adakozott. A munkálatok összértéke meghaladta az 550.000 lejt. Fülöp Ferenc lelkész jegyzőkönyveiből tudomásunk van a munkálatokról: kicserélték a hajó fedélszékét és a tetőszerkezet korhadt gerendáit, új lécezetet és cserepeket használtak a templom befedésére. Az egész templom ácsolt tetőzete és cserepezése 485 négyzetméter terjedésű. Új kazettás mennyezetet ácsoltak melyet Debreczeni László festett kalotaszegi színezetben. A nyugati karzat gerendáit kivették és új gerendákkal helyettesítették és a tégla oszlopok helyett díszes oszlopokat állítottak. A torony bejárat melletti két kis pillért lebontották és annak anyagát felhasználták a torony előtti kiugró bejárat építésére. A templom déli oldalán levő bejárati ajtót egy méterről kiszélesítették 1,5 méterre. A hajó déli oldalán levő három köbéletes gótikus ablakot lebontották és a természetes megvilágítás érdekében hármas ikerablakokra váltották. A hajót és szentélyt koronázó tégla párkányt leverték és a falra eresztett tető ácsozatot ácsoltak. A régi padokat kicserélték és helyükbe 40 darab új padot készítettek. A templom belső vakolatát 2,5 méter magasságban leverték, a külső falakról pedig 2 méter magasságban, újravakolták azután pedig két rendbéli teljes meszelést végeztek. A torony sisakján bádogozás végeztek, villanyhálózatot szereltek, de szerkezetileg megmaradt a régi építkezési stílusban. A hagyomány szerint ezen javítások alkalmával a Rhédey családi kriptát is megnyitották, de erről az eseményről nincsen hivatalos szakszerű leírás. Bözödi György is leírja egy kéziratos füzetében az akkori munkálatok szakaszait és említi ,hogy ottjártakor a szószék mellett a falnak támasztva nagy sírkövek álltak és a falon ott láthatóak a Barcsai, Wesselényi, Rhédey címerek egy-egy emléktáblával. Mind ezeket az emléktáblákat ( Barcsain kívül) utólag befalazták a hajó és a torony külső falaira. Díszes vendégség jelenlétében 1936 július 26-án tartották meg a templomszentelési istentiszteletet. A korabeli magyar újságok ezt az eseményt mind erdélyi eseményként említették. A következő években végzett javítások nem módosították az előbbi építkezési elemeket. 2001-ben végeznek általános javításokat és 2004-ben újjáépítik a leomlott kőtámfalát melynek munkálatai 700.000 lejbe kerültek.

 

                                                           Szabó Ferenc

 

 

Oldal: Egyházi élet
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat