Az erdőszentgyörgyi Rhédeiek temetkezési helyei

A történelmi emlékhelyek emlékezetünk fontos helyszínei melyek végigkísérik életünket,és meghatározzák egy település arculatát.Műemléki szempontból nem egy fontos alkotás, de történelmi szempontból nekünk erdőszentgyörgyieknek egy fontos köztudatban lévő építmény. A kalandosi Rhédey Kriptáról van szó. Ha már a Rhédey Kriptát említem mindig egy kis kíváncsiság egy kis rejtély is közbejön, ez így volt már több mint 200 éve. Gyakran kerestük a választ néhány jogos kérdésre, ki építhette, kinek volt építve, mikor épült, miért került ilyen elhanyagolt állapotba, mit lehetne kezdeményezni megmentése - átmentése érdekében. Na , de kezdjük a kriptáról szóló irodalommal. 

Benkő Károly és Orbán Balázs megemlítik a Kalandos dombon , vagy Kápolnás dombon levő temetkezési helyet , de nem utalják a Rhédeyieknek a síremléket. Rhédey László francia származású gazdatisztjének a síremlékét említi Orbán Balázs , Benkő Károly pedig Zeyk – Kemény családok temetkezési helyének számítja. Mindkettőjük álláspontja részben igaz , hiszen a megnevezett sírboltok léteznek és a köztudatban mint „kicsi kripta „ és „francia kripta” vannak említve. A Rhédey kripta vagy ahogy építője nevezte „kápolna” Wesselényi Kata építette 1758-ban mellhártyagyulladásban elhunyt ura, gróf Rhédey Zsigmond ( 1722-1758) számára. Csak találgatni lehet,hogy milyen is volt a temetkezési hely mert a jelenleg megmaradt építkezési rész az a homlokzati rész melyen található a kriptában való bejárati ajtó. A homlokzati rész barokk stílusban épült , Erdély szerte ebben a stílusban és formában építették az udvarházak bejárati kőkapuit. Eredetileg a homlokzatot egy kis párkány és virágos motívumok díszítették. A homlokzat volt a kripta legdíszesebb része és a kor szellem szerint ide helyezték az elhunyt családi címerét, a síremléket melyben az elhalt földi életének fontosabb eseményeit említették meg. A belső hely esetünkben 4 x5 m-es kiépített földbe mélyített sírbolt ahová a koporsókat helyezték. Méretei szerint családi kriptának épült. Az oldalalak kirakott téglából készültek legalább erre utalnak az erdőszentgyörgyiek emlékezetben megmaradt nagy téglamennyiség mely eltakarta a sírkamrákat. A tetőzetére és építkezési megoldásaira nem lehet hivatkozni annyi bizonyos hogy ha donga boltozatú tetőről lenne szó akkor annak kötései a homlokzati falban láthatóak maradtak volna a jelenben is. Wesselényi Kata halotti búcsúztatójában ekképpen emlékeznek meg urának gróf Rhédey Zsigmond haláláról. 

„Hogy a grófnétől férje véteték el 
Véle minden kedves ott temettetik el 
Bánat tengerébe így boritatték el 
Gyászos özvegyé lőn ifjú asszonysága
Egész ház terhének rászálla nagysága
Miként az aranyat tűz szokta próbálni 
Megváltaná társát akármely kincsen…”

Rhédey Zsigmond koporsójánál Deáki Filep Sámuel kolozsvári lelkész mondta búcsúbeszédét „Az Istennek közeljárókra bocsáttatni szokott csapásoknak titkos uta „ címen. 
1770 decemberébe himlőben meghal egyetlen

gyermekük gróf VIII. Rhédey Ferenc (1756-1770)

 

és vele a Rhédey család ezen ága megszűnik. Hosszas pereskedések után az erdőszentgyörgyi birtokot Rhédey Zsigmond rokonának Rhédey Mihálynak ítélik. Rhédey Mihály 1791-ben bekövetkező halála után az erdőszentgyörgyi birtokot fia Rhédey László örökli. Kezdetben Rhédey László is használta a Kalandosi Kriptát, ide temette a fiatalon elhunyt két gyermekét Wilhelminát és Józsefet. A köztudatban az a téves állítás terjedt el miként a kalandosi Rhédey Kripta

maradt az erdőszentgyörgyi Rhédey család temetkezési helye. Hogy ez nem úgy volt erre gróf Rhédey László és az akkori református pappal Altorjai László Gergellyel kötött szerződés és saját végrendelete igazolja melyben kéri a papot ,hogy ígérete szerint temessék a templom alatti egyik régi családi sírboltban ahol elődei is nyugszanak. Ez meg is történt 1835 december 2.-án mikor is hosszas betegeskedés után meghalt és akarata szerint kettős koporsóban a templom alatti ősi kriptában temették és ez alkalommal lábaihoz helyezték a Kalandos Kriptából lehozott gyermekeinek koporsóit. 1856-ban elhunyt feleségének Báró Inczédi Ágnes (1788-1856) koporsóját is ura mellé tették a templom alatti családi kriptában. Az angol királynő Viktoria-Mary magyar nagyanyja gróf Rhédey Klaudia mindössze hat és fél évi házasság után fiatalon 29 éves korában hunyt el. Bővebben fogok írni halála körülményeiről hiszen már 1854-től a jelenig annyi mende-monda színes történeteket írtak ,hogy az olvasó nagyon nehezen tudna eligazodni és elfogadni a valóságot. A mende-monda szerint melyet Kővári László is átvett „Erdély nevezetesebb családjai” című könyvében miként gróf Rhédey Klaudia halála tragikus körülmények között történt és a híres szépségű asszony aki szenvedélyes lovas volt megvadult paripája levetette és férje huszár ezredének vágtató lovai agyontaposták. Ki cáfolhatta meg Kővári Lászlót a kor leghíresebb történészét? Ezt a mende-mondát a Vasárnapi Újság is átvette az 1893-ban megjelent számában. A valóságot legjobban a családi gyászjelentés bizonyítja, melyet ura Württemberg Sándor közölt 1841 október elsején „ Alexander ,Paul ,Ludwig ,Konstantin, Württembeg Herceg, K-K generál major a saját és kiskorú gyermekei, Henriette , Franz , Amália nevében tudatja a nagyon elszomorító hírt , az ő szeretett felesége Klaudine ,Susanna Hohenstein grófné született Rhédey grófné aki 1841 október elsején Pattauban délelött 11 órakór egy korai szülés folytán az ő 29 élet évében betegsége után az Úrhoz tért. A holttest október 4.-án kerül elszállításra Pattauból és Erdélyben Erdő Szent Györgyi kriptában lesz eltemetve.” Kozma László gróf Rhédey család ügyvédjének emlékiratait „ Erdély” című honismeretű folyóiratban (1909- 10.szám) közölte. E szerint „a grófnő 1841 október elsején Pattauban ( Ptuj-Szlovénia) nyolc napi kínos betegség után hunyt el. A nyár nagy részét férjével és gyermekeivel özvegy édesanyjánál a marosszéki Erdőszentgyörgyön töltötte ahonnan Württemberg Sándor ki már akkor vezérőrnagy és gráczi hadosztályparancsnok volt , a stájerországi hadgyakorlatok már előbb elszólították , a hercegné pedig három gyermekével szeptember hónapban indul Grácz felé. Az utazás utolsó napján Grácz közelében kocsijuk az út menti árokban fordul és a hercegné aki éppen anyai örömök elé nézett oldalán fájdalmas ütést szenvedett. Mindezek dacára másnap Gráczból egy barátnőjével gróf Török Miklós huszárkapitány nejével férjeik látogatására Pattauban rándultak, hová nyolc órai fárasztó lovaglás után este érkeztek meg. A hercegnő mindjárt ágynak is dőlt és nyolc nap múlva október elsején belehalt betegségében. Holttestét utolsó kívánsága szerint Erdő Szent Györgyön a gróf Rhédey család ősi sírboltjában ugyanabban a református templomba temették el”. A Stájerországi guberniumnak az erdélyi guberniumhoz intézett 17260/1841 sz. sürgős átirata ,10856 /1841 Erdély főkormányszék melyben az utóbbi hivatalos rövidséggel értesíti ,hogy a holttestét szállítására az engedélyt megadta, a halál okát nem említi Az erdőszentgyörgyi református halotti anyakönyvben a halálozás okául „gyermekvesztés „ (korai szülés) van beírva. A fent idézett írások szerint október 4-én szállították a holttestét Erdély felé és október 21-én temették az erdőszentgyörgyi református templom családi kriptában. Nincs megemlítve ,hogy mikor és hová érkezett a holttest. Az akkori körülmények szerint október 8-án érkezhetett feltételezés szerint Kolozsvárra hiszen anyja báró Inczédi Ágnes a kolozsvári Láncoz Házban lakott és valószínű a temetkezés időpontjáig ott búcsúztatták. Kozma László emlékirataiban csak a temetkezés időpontját és helyét említi, erdőszentgyörgyi református templom október 21. 
Rhédey László végrendeletében említi a templom alatti egyik ősi családi sírboltot. Kik voltak ide temetve és mikor?
A görgényi római katolikus egyház jegyzőkönyvéből tudjuk ,hogy „1614 április 23-án az erdőszentgyörgyi templom alatti úri temetkező hely sok kedves halottaikkal fejedelmi parancsolattal örökre sok drágaságaikkal bezárattak a döghalál miatt. A sírbolt két szakaszban hullákkal tömve, a Szentgyörgyinek ajtója a templom közepében vala”. A fejedelmi rendelet éve szerint a Meggyes – Barcsai-Kornis- családok által használt temetkezési sírboltokra utal. Szokás volt a középkori templomokban családi temetkezési helyeket építeni a település urainak és a korabeli katolikus plébánosok részére. A Rhédeyek közül IV. Rhédey László (1686) feleségével Macskássy Erzsébettel és 1692 augusztusában Rhédey Ferenc felesége Serédi Sophia is a templom alatti sírkamrába voltak temetve. 
Rhédey Lajosné 1903-ban a Kalandos Kripta rossz állapotáról és annak javításáról próbája meggyőzni Mary Viktória angol trón örökösnőt. Ebből a célból felveszi a kapcsolatot a királyi családhoz közelálló Vámbéri Armin tudóssal. Hosszas leveleződések kezdődnek Vámbéri Armin és Nagy József református lelkipásztor között. Míg a Rhédey Klaudia unokája Mary Viktória a kalandosi tetőn levő kripta rossz állapotáról és javítási lehetőségeire gondolt ,meggyőződése szerint oda volt eltemetve nagyanyja Rhédey Klaudia, addig a református pap a templom alatti családi kripta és a templom javítására értelmezte a ígért segélyt. Fülöp Ferenc esperes által kezdeményezett templomjavítások alkalmával 1935-ben felveszi a kapcsolatot az angol királyi családdal és kéri támogatásukat a templom javítására mivel a templom alatti kriptában vannak eltemetve az angol királyné elődei. Hosszas leveleződések után a királyi család is elfogatta a valóságot miként elődei a templom alatti kriptában vannak eltemetve és a Kalandos Kriptában pedig Rhédey Klaudia rokona Rhédey Zsigmond van temetve. A királyi család javaslatára 1936-ben lehozzák a Kalandos Kriptából Rhédey Zsigmond földi maradványait és az ősi családi kriptába helyezik. Bözödi György lejegyzéséből tudjuk ,hogy 1936-ban a Kalandosi Kripta düledező romjai alól szedték ki most a templom udvarában levő síremlékeket. Így kerültek a templomtorony ajtója mellé Rhédey Zsigmond halálakor állított síremlék és a templom udvarában lévő sírkövek.
A kalandosi tetőn jobbra a Rhédey kripta mögött az erdőben temették Baurey Ferencet ,Rhédey László gazdatisztjét. Ezt nevezték a „ Francia Kriptának”. Sírkövét 1936-ban szállították a templomkertben. A Rhédey Kriptától lejjebb jobbra található egy téglából kirakott donga boltozatú kripta „a Kicsi Kripta”. A mostani állapota arra utal,hogy felülről bontották meg és a sírkamrát kifosztották vagy a családtagok biztosabb helyre szállították a földi maradványokat. Benkő Károly szerint ezt a temetkezési helyet az erdőszentgyörgyi Zeyk és Kemény családok használták. Sírkövek és síremlékek hiányában nem lehet nevekre utalni.

Utószó 
Hogyan is történtek az úri halottas ceremóniák? Mindennek megvolt a rendje. Más volt az ember viszonya a halálhoz , számukra mindennapos élmény volt. A 40 éven felülieket öregeknek tekintették , e kor után megrendelték koporsójukat ,rendezték temetkezési helyüket ,,megírták végrendeletüket és beletörődve várták a földi végállomást. Ahogy említettem gróf Rhédey Zsigmond mellhártyagyulladásba halt meg ,Rhédey László ínbeli elgyengülésben , Rhédey Klaudia korai szülésben és Rhédey Ferenc himlőben halt meg. Ezek a gyakori betegségek akkoriban még nem voltak gyógyíthatóak. Az elköltözöttet szépen kinyújtóztatták a kastély ebédlőjében , felöltöztették drága ruhákba ráadták a kedves ékszereit ,bevonták a koporsót posztóval és fehér selyemmel. Egybegyűltek gyászolni a közeli és távoli rokonok és valamennyi közeli erdélyi úr. A közlekedési viszonyok miatt a halotti értesítés és annak közvetítése miatt hetekig is tartott a halott siratása. A megnevezett időben megjelentek a felekezeti papok kik komor magyar prédikációval búcsúztatták a halottat. A búcsúbeszédek után díszített gyászszekérbe helyezték a koporsót mely oldalán selyem címerek lógtak. Komor gyászpompával síposok ,trombitások kíséretében a kriptához vitték és a koporsót a sírboltba helyezték. Aztán összetörték a gyászzászlókat ,bedobták a sírboltba és a gyászmenet visszavonult a kastélyhoz ahol néma tort ültek. Egy ,két tál étel és néhány pohár bor elfogyasztása után a megholtat átadták az emlékezetnek. Később megjelent a háznál a kolozsvári kőfaragó sírkövet faragni melyeket elkészítésük után sírboltokra templom falára helyeztek. 

Szabó Ferenc

Jegyzetforrás

„Hegyi László – A Rhédeiek Erdőszentgyörgy közösségének emlékezetében”
„Báró Wesselényi Katának maga reflexiói gróf Rhédey Mihály úrral és lineájával - 1777 december 30”
„Debreceni László kiszállási naplója 1928-1944”
„Bíró József - Erdélyi kastélyok”

 

Oldal: Rhédey temetkezés
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat