Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

Az erdőszentgyörgyi Teleki - Zeyk udvarház

A Teleki-Zeyk család udvarháza a Küküllő jobb partján lévő magaslatán a településünk központjában épült. 1912-ben a magyar állam megvásárolja az épületet adminisztrációs célokra , s így nagyobb eséllyel átvészelte a viszontagságokat az enyészetet . Az udvarház mai arculatát a helyi igényeknek alakulásai határozták meg, hiszen ebben az épületben sok ideig működött polgármesteri hivatal, állat-egészségügyi osztály , ügyészség, adóhivatal, iskola, óvoda, vendéglő, most pedig itt működnek a helyi orvosi magán rendelők, napközi óvoda. Mind ezek a tevékenységek maguk után hozták a változásokat, átalakításokat melyek még a két világháború között kezdődtek a műemlékvédelmi hatóságok engedélyezése nélkül. A folyamatos karbantartások is csak az épület stílusa és jellege csorbítását eredményezték, odáig jutván , hogy a mai épület csak árnyéka a hajdani méltóságos barokk stílusban épült udvarháznak.
Idézek egy 1900-as évek elejéről származó leírásból mikor is említve van az udvarház „csodás épület méter vastag falakkal boltíves ablakokkal, fegyverteremmel. Az épület teljes hosszában boltíves pince van melyben még kaszabörtön is volt.” A sok átalakítások után az épület nyugati és keleti oldalán lévő boltíves ablakokat kicserélték , ellenben az épület déli oldalán megmaradt 5 boltíves ablakkeret. A tetőzet is stílust váltott a régi magas barokk stílusú csonka kontyolt tetőzetet egy lapos elnyúlt tetővel helyettesítették. Szabályos alaprajzú udvarház , utólag bővült egy épületszárnnyal mely egészen megváltoztatta eredeti formáját. Érintetlenül megmaradt a 304 négyzetméteres boltíves pincesor melynek építkezési stílusa hordozza a kor szellemét. Számomra nagy rejtélyt jelent az udvarház bejárati ajtója mert a mosatni bejárati ajtók utólag voltak beépítve. A 18.században épült barokk stílusú udvarházak bejárati ajtói előtt legtöbb esetben egy kiugró tornácot is építettek, a tornác fölötti homlokzaton a tulajdonosnak neve, címere, építkezési évek voltak feltüntetve. Ezek az építkezési elemek és adatok hiányában csak feltételezni lehet ,hogy hol is volt a bejárati ajtó. Valószínű az udvarház bejárati ajtaja az épület nyugati oldalán volt. Az épület nem tartalmaz semmi díszítő elemet lehet ez így volt a múltban is mert lakóigényeknek megfelelő gazdasági épületnek tervezték. A régi térképeket vesszük figyelembe az udvarházhoz vezető út a Vámoshídtól letért balra párhuzamosan a Küküllővel majd az udvarház déli részén tért fel a mostani iskola udvarára ahol voltak a gazdasági épületek. Gazdasági épületnek épült , tulajdonosai 367 hold mezőgazdasági területen gazdálkodtak. Az 1770-es években készített katonai térképen az udvarházhoz tartozó belterület magába foglalta a mostani gyümölcsös utca, Vámoshíd, Küküllő, „U” iskola közötti területeket. A térkép szerint a Kalandos patak medre a mostani líceum területén volt és a patak medre képezte a határt a Teleki-Zeyk udvarház és a Rhédey Kastély udvarháza között. Az udvarházhoz különálló gazdatiszti lakás tartozott melynek csonka kontyolt tetőformája barokk stílusban épült (jelenleg óvoda működik a gazdatiszti épületben). Az udvarház nem csak lakóigényeket elégített ki hanem egy fontos gazdasági központ is volt mely két részre tagolódott, külső és belső peri-méterre. A külső peri-méterhez a Gyümölcsös utcától a Vámoshídig a telek különböző kertjei, gyümölcsösei, veteményesei helyezkedtek el. A belső peri-méter magába foglalta a telek beépített területeit ahol az udvarház és a melléképületek helyezkedtek el. Kerítéssel elvolt választva a gazdálkodás központjától a csűröskerttől melyben a csűr, gabonaasztagok és marhaakolok voltak. 1934-ben lebontották az udvarházhoz tartozó nagy csűrt és annak helyében építették a most meglévő „U” iskolát. Ez a falusi jellegű udvarház képviselte a 18-19. században az előkelő világot. Olyan személyiségek kötődnek ehhez az udvarházhoz kik formáltak, vállaltak és valamit hátra hagytak közösségünknek az utókornak. Megemlítem gróf Teleki Domokos vármegyei főispánt , báró Zeyk Jánost, báró Zeyk Sándor honvédtisztet, Thuri Jobbágy Károly szabadságharcost festőművészt, Bodor Péter ezermestert, Kiss János altábornagyot. A tanulmányozott források , adásvételi szerződések, korabeli leírások alapján egy megközelíthető képet kapunk a Teleki Zeyk udvarház tulajdonosairól birtokviszonyok alakulásáról. Igaz még maradt sok megoldásra váró kérdés melyekre a kolozsvári levéltárban őrzött Zeyk János erdőszentgyörgyi tulajdonát érintő 124 darab gazdálkodási leltári anyag tanulmányozásuk után kaphatunk választ. Addig is egy biztos tanulmányozott anyag az 1704-es év júniusában kötött adásvételi szerződés az erdőszentgyörgyi ortodox hívekkel melyben „mi tekintetes Rhédey Pál tekintetes nemzetes Bánffy Péter és tekintetes nemzetes Rhédey Jánosné fiai az erdőszentgyörgyi görög ortodoxa valláson levő híveinek engedjük át templomépítésre tulajdon földterületünket”. A szerződés bizonyítja ,hogy ebben az időben a Kornis-Rhédey birtok még nem volt a testvérek között felosztva. Mind a három testvér képviselve volt Rhédey Ferencet veje Bánffy Péter képviselt , Rhédey Istvánt fia Rhédey Pál , Jánost pedig felesége és fiai képviselték. Még ebben az évben Szentgyörgyön egy birtok létezett a Rhédey birtok,és ugyanezt igazolja báró Wesselényi Kata is „ a régi időktől fogva szerte széjjel levő örökségeket sok fáradságommal költségemmel hazahoztam ,hogy ha én össze nem gyűjtöm még azt sem tudták volna kitől kell keressék.” (Mindezt férje halála után írta 1760-ban.) Hogyan vált ki a Rhédey birtokból a Teleki -Zeyk birtok? Az anyaggyűjtés során a messze ágazó gyökerek arra következtetnek,hogy iktári Bethlen ágon Rhédey István öröksége marossárpataki gróf Teleki Domokos tulajdonában került. A 18. század végén csak a Rhédey birtokból kivált gróf Teleki Sámuel öröksége is melyet Wesselényi Katától örökölt. A 19.század elején Telki Sámuel tulajdonában voltak a Vámoshíd , két malma és a Kalandos patak bal partján épült udvarháza. A Teleki Sámuel féle birtokot 1902-ben eladták a község kisebb birtokosainak 85 ezer koronáért. Térjünk vissza unokájához gróf Teleki Domokoshoz kit az erdőszentgyörgyi udvarház építőjének és a gazdasági központ birtokosának lehet számítani. Szokás volt ,hogy több birtokkal rendelkező nemeseknek jelentősebb birtokain építettek egy udvarházat melyet ideiglenesen lakták is. Széki Teleki Domokos 1748-ban született korának híres embere volt. Kezdetben a katonai pályát választotta majd hosszú ideig Torda Vármegye főispáni tisztséget viselte. 1771-től megválasszák a marosvásárhelyi református collegium főgondnokának. Megírja két kötetes verses önéletírását „Az emberi sorsnak változadonságai” címen. Kendeffi Zuszánnával kötött házasságukból három lánya és egy fia született. Az első lányukat Ráchelt az erdőszentgyörgyi református templomba keresztelték 1795-be. Teleki Ráchel férjhez megy báró Kemény Pálhoz leányukat Juliannát az erdőszentgyörgyi református templomba keresztelték. Ebből felsorolásból nem maradhat ki az előbb említett Kemény Júlia hiszen ő volt a híres szabadságharcos Zeyk Dániel felesége. Teleki Domokosnak nagyon jó kapcsolatai voltak gróf Rhédey Lászlóval hiszen feleségével Kendeffi Zsuzsánnával Rhédey Klaudia keresztszülei voltak. Teleki Domokos kisebbik leányát Krisztinát 1814-ben feleségül veszi zeykfalvi Zeyk János (1798-1840). A Zeyk család egyike a legrégebbi erdélyi nemesi családoknak, őshelyük Hunyad megyében található. Elődei Hunyad megyei ispánjai táblabírói voltak. A 19- században a szerte széjjel ágazó Zeyk család tagjai Erdélyben 85 településen gazdálkodtak. Teleki Krisztinával való házasságukból egy fiúgyermekük született, Sándor. A református egyház jegyzőkönyveiben mint egyház és iskola patrónusainak vannak feltüntetve. Adományaikkal támogatták „a szegényebb sorsú jó igyekezetű tanulóknak iskoláztatását.” Ugyan csak 200 forinttal támogatták a marosvásárhelyi református collegiumot. 1840 január 20-án meghal báró Zeyk János , haláláról Erdélyi Híradó tudósítója tájékoztat : „ A mai napon múlik ki itten Erdő Szent Györgyön az előítéleteknek fjül emelkedett meleg érzésű ember , barát zeykfalvi Zeyk János úr négy hónapig tartó sorvasztó lázbeli szenvedés után. Nyugodjanak porai csendesen és tanáljon a vesztére nagyságát mélyen őrző özvegy remény teljesen örgebülő anyai örömében ,biztosított vigasztalást.” A református egyház jegyzőkönyvében január 23-án jegyezték be halálát melyet egy hosszú ideig tartó ínláz okozott. Teleki Zeyk Krisztina továbbra is Erdőszentgyörgyön tartózkodott. Benkő Károly 1860-ban megemlíti Teleki Krisztina kalandos nevű helyen és udvarában levő jeles gyümölcsfáit. Kővári László 1866-ban említi a folyam jobb partján levő magaslatot, rajta most a Zeyk család udvarházát , mely előtt még egy régi kastélykapuja és felvonó hídjának óriás facsigái most is látszanak. Orbán Balázs szerint: „ A Kalandos patak gyakori áradataikor csudás alakú köveket sodor magával, van egy Zeykné udvara előtt mely egy szirén alakját olyan szabatosan utánozza mintha a szobrász vésője idomította volna, másik pedig turbános törököt másik mindenféle bizarr alakokat tüntetnek elő.” Zeyk Sándor (1826-1882) szüleihez hasonlóan az erdőszentgyörgyi birtokon gazdálkodott és ahogy a korabeli feljegyzések említik „ az újításoknak volt embere”. Foglalkoztatta a székelyek hanyatló sorsa , tanfolyamokat szervez gazdálkodási lehetőségekkel a megalakuló Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület keretén belül. Ott találjuk a tagok között erdőszentgyörgyi Hütter Jánost és Veress Lászlót is. Adományaival támogatta a Székely Nemzeti Múzeum tevékenységét , fontos középkori iratokkal bővítette annak állományát. Marossárpataki Szabó Annával való házasságukból hat gyermekük született. Zeyk Sándor halála után a család tagjai még egy ideig Erdőszentgyörgyön gazdálkodnak majd Zeyk János , Zeyk Ilona, Zeyk Anna ( Dósa Károly makfalvi földbirtokos felesége) eladják a Csere düllőn levő tulajdonukat 62 helybéli kisgazdának, és a következő években eladásra kerül Zeyk Janka , Zeyk István és Zeyk Jolán tulajdon részük is .Az eladásra került 367 hold gazdasági terület értéke 60 ezer korona. Az első világháború előtti években Erdőszentgyörgyön 1701 kitűnő uradalmi földet vásároltak meg a kisgazdák 393 ezer korona értékben. Az 1885-ös kataszteri kimutatás szerint Erdőszentgyörgyön öt ismert erdélyi nemesi családnak volt udvarháza és gazdasági területe: Rhédey , Zeyk, Teleki , Kemény, Kendeffi. Megemlítésre méltó,hogy ebből a korból nem tudunk egy peres ügyről vagy konfliktushelyzet létezéséről. Az udvarházak és tulajdonosai történelmünk részei az itt lezajlott események rávilágítanak egy elmúlt korszakra melyek valamiképp befolyásolták történelmünk alakulását településünk mai arculatát.

Utószó
Az 1848-49-es szabadságharc érintette településünk lakóit is , nem csak szellemi támogatói voltak hanem a szabadságharc aktív résztvevői is. Altorjai László Gergely református lelkipásztor említi,hogy 1848-ban az erdőszentgyörgyi Zeyk és Kemény udvarházakat nem csak kirabolták hanem feldúlták, megrongálták. Az ellenforradalmi fizetett csapatoknak tudomásuk volt azokról akik a szabadságharcban szerepet vállaltak vagy részt vettek hiszen Zeyk Sándor honvédtiszt volt és Thuri Jobbágy Károllyal együtt részt vettek a piski ütközetben. Kemény Farkas szabadságharcos (Rhédey Klaudia keresztapja) a nemzetőrség szervezője mint őrnagy ,forradalmi dandárvezér Bem József ezredes oldalán részt vesz a piski ,diodi, isenyedi, abrudbányai ütközetekben. A szabadságharc leverése után Angliába menekül ahol 1852-ben meghal ,sírhelye Londonban van. Testvére Kemény Pál minden ezüstét és ékszereit a szabadságharc támogatására adományozta. Kemény Pál veje Zeyk Domokos honvédszázados Bem József ezredes oldalán harcolt az erdélyi hadjáratokban. Kemény család udvarháza állítólag a mosatni kórház helyén volt építve, a Telki udvarházzal szemben.

Szabó Ferenc

Hivatkozások

Benkő Károly : Marosszék Ismertetése
B.Nagy Margit: Várak Kastélyok Udvarházak
B.Nagy Margit: Reneszánsz és Barokk Erdélyben
Deé Nagy Aniko: Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben elő református nagyasszony

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 15
Heti: 20
Havi: 35
Össz.: 9 059

Látogatottság növelés
Oldal: Zeyk
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »