Nemesség és nemesi képviselet Erdöszentgyörgyön

 

Comes, agilis primor, tekintetes, tekintetes nemzetes

 

A valós történelem csak bizonyos történelmi időszakot, évet fedez. Ott ahol kevesebb a valós történelmi adat természetesen, ott nagyobb az értelmezésnek fennmaradt rész. Az írásbeli dokumentumok, valamint a helynév anyag feldolgozásával és a történelmi kor megértésével körülhatároló képet kapunk az Erdőszentgyörgyhöz kötődő nemesi családok gazdasági helyzeteiről, társadalmi szerepeikről.

 Első írásos emlékünk ahol említve van településünkön élő nemes 1347-től származik, mikor is I. Nagy Lajos király Budán keltezett levelében Lackfi István erdélyi vajdát felkéri, hogy Újvár (Gogán vár - Küküllő vármegye) királyi vár tartozékát Egrestőt és Filetelkét a hadnagynak (Comes) mondott Erdew (Erdő) székely ispánnak adományozza. (DL 29679) Csánki Dezső történész az adomány kapcsán hozzáteszi, hogy “Erdő székely ispán utódai erdőszentgyörgyi Erdő fiak”. 1345-ben és 1346-ban Erdő hadnagy részt vett a Krími tatárok elleni győztes hadjáratokban és az ott szerzett érdemeiért volt megjutalmazva az említett településekkel. Erdő (Erdew) név már a 13.-ik század okleveleiben ismert volt és településünk nevadásában 1408-tól van megörökítve egyes peres iratokban melyekben a helyi hovatartozása is fel van tüntetve: Agilis (nemes) rendű Erdew zenthgergh-i Erdew László 1452-ben, Erdew János 1459-ben, Erdew Zsigmond 1461-ben. Az Erdő (Erdew) nemzetségen kívül településünkön 1453-tól a Meggyes nemzetség is említve van, mint “Meggyes Filius Erdew, vagyis Meggyes fia Erdő (1407).

A Rhédey család levéltárában talált honfoglaló marosszéki vezetők lajstromában hat előkelő marosszéki székely nemzettség van említve, a nemzetségek négy ágra voltak osztva és minden ág képviselője sorra öt évre meg voltak választva különböző vezetői rangokban. Ehhez a hat nemzettséghez tartózott az erdőszentgyörgyi Dudor ágból származó Meggyes Balázs is. Erdőszentgyörgyi Meggyes Balázs társadalmi szerepe és katonai kötelezettsége révén sikeresen gyarapította meglévő birtokait. A meglévő birtokain kívül (Erdőszentgyörgy, Filetelke, Egrestő) még 14 vármegyei településen voltak rész birtokai. 1481-ben részt vett a Mátyás király elleni lázadásban és e miatt 1481 augusztus 23-án Mátyás király erdőszentgyörgyi Meggyes Balázsnak hűtlensége miatt a koronára szállott birtokait Báthory István erdélyi vajdának adományozza. Az erdőszentgyörgyi birtok, mint Székelyföld része mentes volt minden királyi törvénykezéstől és e miatt továbbra is megmaradt a Meggyes család tulajdonában. Meggyes Balázs leánya Zsófia, Barcsai Gáspárnak volt felesége és a székely örökségnek köszönhetően ura 1491-1514 között ötször viselte a székely hadnagyságot. Házasságukból egy fiú gyermek született Barcsai Boldizsár (1510-1537) aki továbbra is Erdőszentgyörgyön lakott. Barcsai Boldizsárnak lánya Borbála udvarházat tartott Erdőszentgyörgyön és nemesi udvarházat Bándon. 1553-ban van említve az erdőszentgyörgyi udvarház, melyet ingóságokkal együtt urának homoródszentpáli Kornis Mihálynak adományoz. Kornis Mihály erőszakos birtokszerző ember volt, kezdetben csak részbirtokos volt Erdőszentgyörgyön, majd 1569-ben adományt kap az “Erdeőssy és Barcsai résznek Borzond nevű pusztára”, e szerint Borzond már1569-ben lakatlan terület volt. Ebben az évben rész jószágokat kap a fejedelemtől Marosszék 23 településén, köztük Bözödújfalu, Csókfalva, Makfalva, Havadtő stb. 1574-ben a fejedelemtől kinevező levelet kap melyben megválasszák Székelyföld sókamarásának. Csak ebben az évben az erdőszentgyörgyi és ravai jobbágyaival megtámadja “zovátha” (Szováta) mezejére telepített 16 családot, házukat lerombolja és őket marháikkal együtt hazaköltöztette. Ez az erőszakos lépés nem maradt büntetlenül, Báthory Zsigmond fejedelem Fehérvárra rendeli, ahol két évig fogva tartja. 1582-ben már nincsen az élők sorában. Kornis Mihálynak három házasságából nem maradt felnőtt kort megért utódja, ezért jószágainak jelentős részét testvére Kornis Farkas és harmadik felesége somkereki Erdei Sára örökölték.

Egy olyan korszak kezdődött amikor a vagyon biztosította a társadalmi súlyt és csak a vagyonosak emelkedhettek a társadalmi létrán. Kornis Farkas a vagyona, katonai tehetsége és a közügyek intézkedésében vállalt szerepe miatt jóval meghaladta kortársait.Kétszer házasodott, első felesége Petki Judit volt, második felesége pedig Bethlen Krisztina, kitől 8 fia és 4 lánya született. Az értelmetlen belharcok, a pestis járvány megtizedelték az akkori székely nemesség java részét. Kornis Farkas gyermekei közül 1602-1603-as években 8-an haltak meg és csak két lánya és a kiskorú Ferenc maradtak életben. Kornis Ferenc volt a homoródszentpáli Kornis család utolsó férfi tagja, ő örökölte nagybátyja Kornis Mihály és apja Kornis Farkas összes vagyonát. Bethlen Gábor fejedelemmel való rokoni kapcsolata nem csak vagyonát gyarapította hanem közéleti szerepét is biztosította. Felváltva Homoródszentpálon és Erdőszentgyörgyön lakott e miatt életének második felében erdőszentgyörgyi Kornis Ferencnek nevezték. 1602-ben Erdőszentgyörgyön már létezett egy erődített vár “amely menhelyül szolgált”.

 Ahogy említettem Barcsai Borbála 1553-ben említi az erdőszentgyörgyi házat, melyet urának Kornis Mihálynak adományoz, valószínű ez a ház szolgált alapjául a későbbi “menhely” mai értelemben erődítmény, vár építésérél. 1605-ben a szászokat vezette Rácz György az erdöszentgyörgyi uradalmat feldúlta és Kornis Ferencet fogságba vitte. Kornis Ferenc 1614-1625 között Udvarhelyszék főkirálybírója volt és településünkön, mint primor volt említve. Az ősi comes, agilis, primori rendek fokozatosan átalakultak nemesi rendé, mely maga után hozta a társadalom alakulását is. A székely nemesi családokat a magyarországi nemesekhez hasonlítva csak a “tekintélyes” birtokosok közé sorolták mint a magyarorszagi szegény nemesi családokat. Kornis Ferenc buzgó unitáriusként volt ismert, és gyermekeit is ebben a vallásban keresztelte. Felesége Bornemissza Judith férje tudta nélkül leányaival Margittal és Borbálával, Pécsi Simon befolyására felveszik a szombatos vallást. Mivel az erdélyi fejedelem a szombatos vallást törvény kívüli vallásnak   ítélte pert indított a vallást követői ellen, amely pénzbüntetéssel és vagyon vesztéssel járt.

Bethlen Gábor fejedelem komornyikjának 3. Rhédei Jánosnak ajánlotta Kornis Ferenc idősebbik lányát Margitot azzal a feltétellel, hogy Margit szakítson a szombatos vallással és ez esetben az erdőszentgyörgyi és homoródszentpáli birtokból őt illető részt nevére írja. A házasság megtörtént 1627-ben és 1629-ben Bethlen Gábor megírta a birtokokról szóló adománylevelet. Rákóczi György 1638-ban a szombatosok ellen hozott törvényt még szigorúbban alkalmazta és Kornis Ferenc kisebbik lányára jutó erdőszentgyörgyi örökséget nejének Lorándffi Zsuzsánnának adományozza. 10 év alatt az erdőszentgyörgyi uradalom Kornisok, Rhédei és Rákóczi fejedelem tulajdonában kerültek. Ez a döntés ellen többször is tiltakozott Rhédei János hivatkozva a székely örökségre mely kimondta, hogy “még fejvesztés esetében se szállhat a fiszkuszra a tulajdon, hanem az örökösre”. 1645-ben Rhédei János az erdőszentgyörgyi birtokért 3000 forintot fizetett a fejedelem kincstárába. Rákóczi György 1651-ben május 1-én állítja ki az adomány levelet Rhédei János és felesége részére melyben erdőszentgyörgyi birtokain kívül még 20 részbirtokot kapott vissza. III. Rhédei János Bethlen Gábor fejedelem udvarában nevelkedett, katonai kötelezettsége révén és megfelelő házasság után sikerült birtokait gyarapítani és rokoni kapcsolatokat alakítani a székelyföldi nemesekkel. Felesége által ki rokoni kapcsolatban volt Bethlen Gábor fejedelemmel, 1652-ig viselte az Udvarhelyszék főkirálybírói tisztséget.

A vagyon és társadalmi súly átmentése nem volt zökkenőmentes. A Rhédeieknek így lett létkérdés a fizetett katonai állások betöltése és házasságból adódott családi kapcsolatok fenntartása. III. Rhédei Jánosnak a székelyföldi birtokain kívül jelentős adományokból szerzett birtokai voltak, Közép-Szolnok és Kolozs vármegyékben melyeket halála után (1653) fiai Ferenc, István, és János örököltek.

Az erdőszentgyörgyi bírtok kisebbik fiának IV. Rhédey Jánosnak kerül, aki itt is született 1642-ben. Feleségével Matskássi Erzsébettel 1663-ban újjá építi a régi Kornis “menhelyet”. Az új épület a marosszéki takarékos megerősített gazdasági épületei közé tartozott. Védelmi szerepe a prédáló ellenséges kóbor csapatok visszaverése volt. A védett otthon létkérdés volt kivált, hogy Erdőszentgyörgyön és a Gyagy tetőn keresztül haladt át abban az időben a Marosszék és Udvarhelyszék közötti kereskedelmi és hadi útszakasz. IV. Rhédei János még tartotta a kapcsolatot a hagyományos székelyföldi családokkal de életformája inkább a kolozsvári magyar nemesség szokásaihoz hasonló. Ami az erdőszentgyörgyi birtokot illeti még nem volt felosztva a testvérek között, mert 1704-ben aláírt adásvételi szerződésben “mi tekintetes Rhédei Pál (Rhédei István fia) tekintetes nemzetes Bánffi Péter (IV. Rhédey Ferenc veje) és tekintetes nemzetes IV. Rhédei Jánosné és fiai az erdőszentgyörgyi görög ortodox valláson levő híveknek engedjük át, templom építésre tulajdon föld területünket” (Szőlőláb alatt).

Az erdőszentgyörgyi bírtok IV Rhédey János kisebbik fiára VI. Rhédei Ferencre szállt. Dániel Máriával való házasságából négy gyermeke született, közülük csak Zsigmond fia viszi tovább a családi örökséget. VI Rhédey Ferenc volt a református egyház patrónusa,  az egyházmegyei Matrikula “öreg Rhédei Ferencnek” tulajdonítja az 1728-ban épült templom tornyot. VI. Rhédei Ferenc idejéből vannak az első leírások a kastély külső és belső állapotáról. 1744-ben végzett udvarház leírásban (conszcripció) a kastély középtengelyén egy “mennyezetes nyári ebédlőház, külső tornác van említve. A homlokzati tornác az épület középtengelyén elhelyezett, előreugró négyszögű tornáctípus volt”. Valószínű ez az ebédlőház a kor szokása szerint a kastély nyugati oldalára volt építve. Továbbra az udvarház fa ajtóit és ablakait “cifra faragással, csipkézett fűrészdeszkával díszítették. Ami belső díszítést illeti virágokra festett mennyezeteket leltároztak és ezeket a virágos motívumokat kék, veres, sárga, zöld színekre festették.” A bútorzat java része zöldre és sárgára volt festve, de volt “rakott bútor” a fa természetes színén “az asszony háza (szobája) 16 zöld, kék, sepprőfekete szín sárgával habosan festett fiók gerendában, keresztvágáson párkányozva”. A sárgahabos festés márványnak tűnik. A kályha csempék zöld-sárga színezetűek voltak.

Az erdőszentgyörgyi Rhédei örökséget VI. Rhédey Ferenc fia gróf Rhédei Zsigmond (1722-1758) örökölte. Rhédey Zsigmond Közép-Szolnok vármegyében, mint asserssor (adófelügyelő) tevékenykedett. Tanult ember lehetett, mert 1751-ben több hónapos külföldi tanulmányútra indult ahonnan latin és német többnyire technikai könyvekkel tért vissza. 1751-ben Kolozsváron feleségül veszi hadadi Wesselényi Katát (1735-1788). Kettőjük sorsáról a szülők még a leány születése előtt döntöttek, mivel “a várandós Rhédei Zsuzsannát súlyosan megviselte, amikor édesanyja temetésén a templomban leszakadt a karzat, és Rhédei Zsigmond édesanyjának gondos ápolása járult hozzá, hogy a leánygyermek egészségesen megszülethetett”. A házasság kapcsán Rettegi György ezt írja “Rhédei Zsigmond elvett vala Wesselény Ferenc úrnak Rhédei Zsuzsannának lányát.. hogy megmutassa, hogy Rhédey is vesz feleségül Wesselényi lányt, mivel saját házasságát annak idején rangon alulinak tartották”. Wesselényi Kata anyja Rhédey László unokája volt és így egy jó alkalom adódott, a különböző birtoktestek egyesítéséhez. Az erdőszentgyörgyi bírtok jogi helyzete sem volt tisztázva, amiről Wesselényi Kata így ír Ima naplójában “Isten szabadítson ki, Uram a sok ellene szabadult terhes perpatvarak terhei alól, segíts én Istenem minket arra is, hogy az én férjem örökségében magunk és gazdaságunk folytatására való szükséges épületeket megtarthassuk és abban nyugodalmas, hasznos napokat, békességes esztendőket élhessünk.” Házasságuk első évei a “zilált” birtokok visszaszerzésével és a romos kastély javításával teltek. “Az én férjhez menésemkor én vittem haza az én férjemet az én anyám lakásába, mert Erdő-Szent-Györgyön nem lévén lakható hajlékunk.” Wesselényi Ferenc birtokáról pallérokat (kőműves mester) hozattak és hat évnyi kitartó munka után sikerült lakhatóvá tenni a roskadozó épületet. Orbán Balázs az öreg emberek emlékezetére hivatkozva ezt írja: “a díszes régi kastélyt melynek magas bástyáiról és nagyszerű termeiről elragadtatással beszélnek, mondják, hogy onnan az út felett elvonuló fedett folyosó vitt a templomba”. Wesselényi Kata 1753-ban első terhességét elveszti, de rá három évre 1756 április 22.-én a szülők örömére megszületik fiúk VIII. Rhédei Ferenc (1756-1770). Boldog családi életüket megszakította a férje hirtelen halála, mikor is hosszabb betegeskedés után 1758 február 13.-án Kolozsváron mellhártyagyulladásban meghal. A temetésre április 28-án került sor és a Kalandos temető kriptájában temették, melyet felesége épített a ravatalozási és temetkezési idő között. A 23 évesen özvegyen maradt feleséget nagyon megviselte urának korai halála “házassági életünknek ily hirtelen való elmúlása annyira a mélységes kísértetek alá veté az én szívemet, hogy a jó Isten élesztése nélkül enyhülést se akarék”. Élete további részét az erdőszentgyörgyi házában töltötte és ahogy a korabeli írások említik “igen derék okos szép asszony mellette volt a grófnak, minthogy igen jól éltek”. Jó szervező képességére, gazdasági rátermettségére vallanak az általa vezetett családi birtokok helyzetei. Gazdag egyházpártoló tevékenységéről tanúskodnak férje emlékére végzett templom javítások, templom és iskola fenntartások. Az erdőszentgyörgyi református templom javítása 1759-1762 között zajlott és ezzel elhunyt férje szándékát teljesítette “néhai kegyes férjének méltóságos gróf Rhédey Zsigmond úrnak Isten dicsőségére céloz szándékát és vele együtt az Úrnak tett fogadalmát teljesíteni kívánván… 1760 esztendőben”. A javítási munkálatok értéke 1800 forintba kerültek, vallomása szerint ez az összeg akár egy új templom építésére is elégséges lenne.1759 ben özvegy Rhédey Zsigmondné segesvári mesterekkel megépíti a Küküllő vizén a vámoshidat .Még abban az évben a vámoshíd adóját és a hid bal partján épített kocsma adóját átengedte a református egyháznak.

Erdőszentgyörgyi házában kézügyességét és tudását úgy a református egyházra, mint a település lakóira fordította. Házában élő asszonyokkal közösen úrvacsorai kendőket, úrasztali terítőket készített melyeket az erdőszentgyörgyi és környék egyházainak ajándékozott. Nem csak kézügyességéről volt híres, hanem közjóért vallott buzgóságáért is. Lencses György Ars Medica úgynevezett erdőszentgyörgyi kéziratos példányt “mint maga mint pedig más űgyefogyottakon történhető mérges nyavaják (betegségek) ellen tudja használni”. A háztartás irányításához jó gazdaasszonynak kellett lennie, mint ahogy tanúskodik a híres háztartási jellegű “Szakácskönyve”. A könyv 275 korabeli receptet tartalmaz, rengeteg hasznos gyakorlati tanácsokkal. A receptek alapján tudomást szerzünk a kastélyban használt háztartási kellékekről. A kisfiát, a kis Ferencet egy ideig Hadadon a szülői háznál taníttatta, majd hat éves korában Erdőszentgyörgyre hozza ahol Németországból hozott tanítóval taníttatta. 1768-ban a marosvásárhelyi református kollégium diákja és ahogy anyja írja “historiák, geográfiát tanult és anyanyelvén kívű latin, német francia nyelveken jártas”. 1770-ben újabb csapás érte a családot, szeptemberben elkapják a hólyagos himlőt. Wesselényi Kata a betegségből meggyógyul, de fia Ferenc a decemberi hónapban meghal. Fia halála után az erdőszentgyörgyi Rhédey ág örökös nélkül marad és a következő évek a Rhédei rokonokkal való pereskedésekkel folytatódnak.Kimerítő peres évek kezdődtek, fiára és férjére szállott birtokrészek szétválasztása, az anyja révén örökölt “Rhédei juss” valamint a férje birtokán befektetett saját vagyona bizonyításával. Ezekről az évekről ezt írja “a jószágok jövedelmét én vittem tovább többre, mert szőlőket gyümölcsösöket ültettem, szántó kaszáló helyeket irtottam… a régi időktől fogva szerte széjjel sok labirintusban birtokreszészeket haza hoztam… hogyha én össze nem gyűjtöm még azt se tudták volna kitől keressék azon örökségeket”.

1774 ben a következő udvari családok szolgáltak udvarában, Piroska Demeter szabó de csak parasztmunkára, néhai Balla György nőtlen árvái Pál Gyuri Péter.Drágus Vasilé mészáros,asztagrakó és faragó ,Tar Mihály  kerekes, Elekes András udvari kertész, Petro Simon kádáros, Szopos János szabó,Molnár Jancsi szűcs mesterséget tud,Sziggyartó Mihály szijgyártó,Kertész András udvari kertész,Venusz Dani varró mesterséget tud.cigányok Pimpo Berki fáin hegedűs,Ádám Gyuri cimbalmos,Ádám Murki hegedűs,Ádám István rossz kontrás ,Sándor Toni ez is fáin hegedűs,Digye Péter kovács, testvérei Gyuri és Ferkö kovácsmesterséget tudnak,Pakerát Kurta Simon kádáros.

A gyámi és gondnoki minőségnek megszűnésével. peres határozattal az erdőszentgyörgyi bírtok nagyobb része Rhédei Mihály tulajdonába kerül. Wesselényi Kata Vásárhelyre költözik az újonnan épített lakásában melyben később megalakult a Teleki Téka gyűjteménye. Wesselényi Katát a művelődéstörténet könyvgyűjtőként is tartja számon, saját könyveinek száma 275 nyomtatott és kéziratos példány, férje és fia Ferenc könyveinek száma 200 kötetet foglal magába. Ezek a példányok jelenleg a Teleki Téka állományát gazdagítják. 1777-ben végzett leltár szerint összesen 47 festmény volt számba véve, köztük Wesselényi Kata, Rhédei Zsigmond és ifjú Rhédei Ferenc alakos portréi. Jelenleg a  festményeinek egyik része a Teleki Téka előterét díszítik. Unokájának, Teleki Sámuel feleségének adományozta a vásárhelyi házát Teleki Téka) és az Erdőszentgyörgyön levő anyja utáni “Rhédei jussot”.

IV. Rhédei Mihállyal (1720-1791) folytatódik az erdőszentgyörgyi Rhédeiek sora. Birtokainak nagyobb része Marosszéken, Kolozs és Közép Szolnok vármegyékben voltak. Meglévő vagyonát gyarapította testvére Rhédei János révén, aki Mária Terézia testőrségének főhadnagya volt. Rhédei János katonai hivatása miatt Bécsben lakott és hűségéért a császárné megjutalmazza a grófi címmel. Nagy vagyont hagyott maga után és mivel nem volt utóda, a vagyon nagyobb részét testvére Rhédei Mihály örökölte.Rhédei Mihály testvérétől nem csak vagyont örökölt,hanem a  grófi címet is ami  átszállt az erdélyi Rhédei ág többi tagjaira is. Feleségével Bánffi Teréziával Kolozsváron a város központjában a“ Láncos” házban laktat. A 27 évnyi házasságuk alatt 8 gyermekük született, közülük 1807 ben bekövetkező anyjuk halálakor csak Mihály, Ferenc és László voltak életben.  Rhédei Mihály, mint császárpárti “tekintetes nemzetes”-ként volt ismert.

 Említettem, hogy az erdőszentgyörgyi birtokra való iktatása egy hosszas pereskedés után történt és ilyen esetben a hatóságok egy vagyon nyilvántartást készítettek. Ebben a nyilvántartásban említve van, hogy 1775-ben a kastélyt egy épületgyűrű veszi körül és a falak három sarkában bástyaszerű építmények álltak. Az összeírás idején a bástyákból csak egy maradt épen, a másik kettő pedig csak ember magasságig ért. Csak ebben a nyilvántartásban említve van a kastély bejárata előtti székely kapu “a kapu az ajtó szemöldökfáin felül a galambbúgig megciffrázott szélyes cserefa deszkákkal csináltatott be, azon két kapufélfának köziben. Deszkalap berakással alakították a kisajtó fölötti rész díszes változatát is”. A kiskaput két faragott címer díszítette, valószínű Rhédei-Wesselényi címerek.

 Rhédey Mihály után az erdőszentgyörgyi birtokot fia gróf Rhédei László (1775-1835) és annak felesége báró Inczédi Ágnes (1788-1856) örökölték. Az öröklődési rendszerből adódó aprózódások után létkérdéssé vált az állami tisztviselői állás betöltése. Rhédei László császári királyi kamarás (kincstárnok) volt és betöltött tisztségével megerősítette, úgy a társadalmi szerepét, mint a grófi címet. A 18.-ik század elején újjáéledő magyar nemzeti törekvések támogatására nevét adja, pénzzel támogatja az erdélyi művészetet. A kolozsvári lakásán (láncos ház) az ebédlőt színpaddá alakította és felváltva Bánffi, Wesselényi főurakkal otthont biztosított az erdélyi Magyar Színháztársulat fellépéseinek.

Anyagi helyzete megengedte és grófi társadalmi pozíciója pedig szükségessé tették, hogy az erdőszentgyörgyi birtokán is a korszak lakás igényeinek megfelelően építkezésben kezdjen. 1800-as években barok kastélyok egész sorát építették a Maros, Nyárád, Küküllő völgyében. 1807-ben kezdődtek az építkezések Erdőszentgyörgyön, valószínű Luidor János vásárhelyi mester tervezésében és kivitelezésében. A kastély nyugati oldalán épült árkádos tornác helyében oszlopos homlokzatot építenek és erre építik az emeleti teraszt. Két év alatt egy emelettel bővítették a meglévő kastélyt, zárt tömegű késő barokk tagozású inkább városi épületnek megfelelően. Kevés a külső dekoráció, stílusának megfelelően, habár toldásról van szó egységesnek tűnik. A kastély belső termein észlelhető az eltérés, a földszinti rész árkádos mennyezetű és az emeleti színt az építési korszaknak megfelelően egyenes mennyezetű. Építőanyagként felhasználták a kastélyt övező épületgyűrű anyagát,   legalább is erre utalnak a következő adózási összeírások.  Szinte hihetetlen, hogy a korabeli viszonyok szerint mindössze két év alatt sikerült tető alá hozni az épületet. A kastély építkezési éveiről a bejárati ajtó felet elhelyezett márványtáblák tanúskodnak.

 

Otthon

“Állj meg és nézd meg a Küküllő partján levő kényelmes házat. A régi az ország kezdetében épült 1663-ban, mely pusztult az idő múlása miatt. Most már megújította az idő pusztulásából és elhagyatott állapotából Kis Rhédei gróf, Rhédei László királyi kamarás, aki Aba király és István Sarolta törvényes vérörököse és az én drága feleségem Nagy Váradi báró Inczédi Ágnes 1807-1809-ben. Ez a figyelemre méltó hely lehet saját magunk és leszármazottjaink számára a jámborság an harmónia és békesség háza.”

 

A történelmi korszakok meghatározták a kastély szerepét és a kastély udvarához  tartozó területek térosztását, A 17.és18, százban a Rhédei kastélynak védelmi és gazdasági szerepe volt. Korabeli feljegyzések szerint védőfalakkal volt körülvéve, bástyákkal erősítve, patak meredek árkán felvonóhíd óriás facsigával. Ebben a korszakban a belső ás külső udvaroknak is védelmi szerepük vol. Báró Rhédei Zsigmondné idejében a belharcok és külső támadások megszűnésével megnő a kastély gazdasági szerepe, ebben a korszakban gazdasági épületeket építettek melyekből meg maradott a mostani bentlakás épülete. Nem vészelte átall a tervezett  rombolást a nagy csűr és istáló melynek helyében építették a régi líceum épületét, A kastély nyugati bejárati területe “úri módra” volt rendezve ,a többi területeket veteményes és gyümölcsös kertek alkották.

 

A 19. században az erdélyi hagyományos nemesség szokásaik lakásigényeik változnak,a kényelem, külföldi utazások, bálok rendezése kerülnek előtérben. Ezek a szokások maguk után hozták a kastély körüli területek parkosítását, Az 1828 ban készített acélmetszet szerint rálátást kapunk az akkori Rhédei park gondozott francia kertjéről. Bíró József  leírása szerint “az erdőszentgyörgyi francia park a maga nemében egyedülálló. Itt már szemléljük a gyep pártiakat, a kanyargó utakat, a négyszögre nyírt bokor csoport közepén lévő szökőkutat, a virágházat, a sötét fenyves erdőkből kifehérlő Pán templomot, a tampietta szerű gloriettet.” A francia kert tervezője a belga származású Bauer Ferenc, ki egyben a Rhédei bírtok udvarmestere is volt.

 1830 körül épült a Rhédei kastéllyal átellenben az úgynevezett “lábas ház”, melyet vendégfogadásra és posta szállításra használtak. A hagyomány szerint 1849-ben a segesvári ütközet előtt pár óráig itt pihent meg Petőfi Sándor költő és Ben József tábornok vezérkarával együtt.

 

 

Gróf Rhédei László gyakran hivatkozott Rhédei Ferenc egykori erdély fejedelemmel való rokonságára. De kevesen említik, hogy felesége báró Inczédi Ágnes anyja Barcsai Karolina is fejedelmi családból származott, előde volt Barcsai Ákos Erdély fejedelme (1658-1660).

Gróf Rhédei László 1835 november 22.- én hunyt el Kolozsváron, és december 2-án temették az erdőszentgyörgyi református templomban levő ősi családi kriptában. Ez alkalommal a kalandosi kriptában temetett kiskorú gyermekeinek koporsóit lehozták és a családi kriptában az apjuk lábához helyezték.

 Az esemény kapcsán Pap Demeter az akkori falubíró a következőket írja “Vagyon az Ev. Református Ecclesiának magasra felemelkedett temetkező helye Kápolna néven melynek tetején vagyon egy sírbolt, Rhédei familia sírboltja amelyet használtak eddig, míg régi írások nyomán talált fel a familia a régibb ősi sírboltot, amelyre hogy rátaláltak a kriptából a hullákat letakarították a templom alá. Vagyon beljebb kívülről nem látható sírboltja a Kendeffi familiának mely nem rég egy hullával szaporodott”.

 Rhédei László halálával az erdőszentgyörgyi Rhédei bírtok leányágra jutott.

Gróf Rhédei László és báró Inczédi Ágnes leánya Rhédei Claudia Szuszána Erdőszentgyörgyön született 1812 szeptember 18.-án. Rhédei Claudia lesz a Rhédei család legismertebb utóda.

 

Szépsége és műveltsége elbűvölték a korabeli erdélyi arisztokrácia fiataljait. Két ismert eseményhez kötődik élete. Az egyik a házassága, rokoni kapcsolatok, a másik a halála és ehhez kapcsolódó események. Fiatalon Bécsben megismerkedik Württemberg Sándorral és ez a kapcsolat házassági szándékkal tetőződik. A kor szokása szerint a rangos házasságokat hosszú családi egyeztetések előzték meg, és mivel jövendőbeli férje Sándor herceg a Württembergi királyság harmadik trónörököse volt a házassági szándék még jobban bonyolódott. Ezt a házasságot rangon alulinak tartották és ebben az esetben Sándor herceg nem tarthatott igényt trónörökösi jogához. Cserébe V. Ferdinánd királytól Claudia megkapja a Hohenstein grófi címet és jövendőbeli gyermekei később a Teck hercegi címet. Egyeztetések után megtartják a házasságot 1835 május 2-án Bécsben Rhédei Ádám és Beldi Pál tanuk jelenlétében. A házaspár Grácban költözik, de férje katonai hivatása miatt sokat utaznak, ahogy bizonyítja három gyermekük Henriette, Franz, Amelia születésük helyei.

A második esemény fiatalon elhunyt Rhédei Claudia halálának körülményeire utal. Gróf Rhédei Claudia mindössze hat és fél évnyi házasság után, fiatalon 29 éves korában hunyt el. Kozma László, gróf Rhédei család ügyvédjének emlékirata szerint, “Rhédei Claudia férjével és gyermekeivel együtt halála előtt Erdőszentgyörgyön tartózkodtak. A boldog nyaralásnak a férje katonai kötelezettségei vetettek véget, aki már akkor a Gráci hadosztály parancsnoka volt. Rhédei Claudia három gyermekével szeptember hónapjában indult férje után Grác felé, az utazás utolsó napján Grác közelében a kocsijuk az út menti árokba fordul és a hercegné, aki éppen előrehaladott állapotban volt oldalán fájdalmas ütést szenvedett. Mindezek ellenére másnap Grácból barátnőjével gróf Török Miklós huszárkapitány feleségével férjük látogatására Pattauba indultak, ahova nyolc órai lovaglás után este érkeztek meg. Másnap a hercegnő megbetegedett és nyolc nap múlva október 1-én belehalt betegségébe.” A mende-mondát mellőzni fogom és a családi gyászlevelet idézem melyet ura Württemberg Sándor közölt 1841 október 1.-én.

 

“Alexander, Paul, Ludvvig, Constantin, Württember herceg k-k generál major a saját és kiskorú gyermeke nevében Henriette, Franz, Amelia nevében tudatja a nagyon elszomorító hírt, az ő szeretett felesége Claudine Susánna Hohenstein grófné született Rhédei grófné, aki 1841 október 1.-én Pattauban délután 11 órakor egy korai szülés folytán az ő 29-ik évében betegsége után az Urhoz tért. A holttest október 4.-én kerül elszállításra Pattauból és Erdélyben Erdő-Szent-Györgyön kriptában lesz eltemetve.”

 

A grófné október 1-én Pattauban (Ptuj-szlovénia) 8 napi kínos betegség után hunyt el. Erdély 1909-10.-ik szám a Stájerországi Guberniumnak erdélyi Guberniumhoz intézett 17260/1841 számú átirata, továbbá 19856/1841 erdélyi főkormányszék melyben az utóbbi hivatalos rövidséggel értesíti, hogy a holttestet a szállításra megadta. Az erdőszentgyörgyi templom anyakönyvében a halálozásának oka “gyermek vesztés”van beirva . Október 21.-én temették elhunyt apja és két kiskorú testvére mellé a templomban levő  ősi családi sírboltban.

Báró Inczédi Ágnes a leánya halála után Grácba költözik ahol unokái nevelésével foglalkozik. Gazdasági okok miatt gyakran utazik Erdőszentgyörgyre eleget téve egyház fenntartói kötelességeinek.  1856-ban halt meg Kolozsváron és az erdőszentgyörgyi református templom ősi sírboltjában temették férje és három gyermeke mellé.

Középső gyermekével Teck Ferenc herceggel folytatódik a Rhédeiek szerepe a településünkön. Claudia fia, Ferenc Bécsben katonai pályán jeleskedik majd Londonba költözik ahol feleségül veszi Marry Adelaide cambridge-i hercegnőt Viktória királynő unokáját.1867-ben megszületik első gyerekük Viktória May, aki már kiskorától gondos nevelésben részesült. 1892-ben férjhez megy V. György Yorkie herceghez későbbi angol királyhoz. Az angol királyné Viktória Marry magyar nagyanyja emlékére támogatást nyújt az erdőszentgyörgyi református templom javítására, és nagyanyja emlékét két emléktáblával örökíti meg, melyek jelenleg is a református templomban találhatóak.

 1885-ben Teck Ferenc apjával Württemberg Sándorral 100000 forintért eladják az erdőszentgyörgyi Rhédei bírtokot ingatlanaival együtt. Schuller Rudolf berethalmi szász földbirtokosnak. Az új tulajdonos birtokán mezőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkozott. Fűrésztelepet működtetett, Senye völgyében ahonnan kis vagonokkal az állomásig szállította a farönköket, ahol deszkát és síntalpakat fűrészeltek a vasút társaságoknak. Az 1921-ben jóváhagyott földreform után 1000 hold mezőgazdasági területet veszített el és továbbra a megmaradt 1000 hold területen gazdálkodott. A Rhédei kastély körüli park elveszítette korabeli pompáját, a kanyargós sétányok átalakultak virágos kerté és dendrológiai parkká.

A Rhédey kastélyról szóló történeteket két részre osztanám, a látható történetek melyeket adatokkal lehet bizonyítani és a homályos történetek melyek teret adnak a találgatásoknak. Az utóbbi egy olyan időszakhoz kötődik mikor az ember emlékezete is választ adhatna a megtörténtekhez. A tény az, hogy a Rhédei-Schuller ingatlant (kastély + gazdasági épületek + ide tartozó területek) 1930-ban már többször is árverezték, ahogy kiderül Fülöp Ferenc lelkipásztor Bethlen Györgyhöz intézett leveléből. Bözödi György szerint 1933-ban a Brassói Schiell testvérek kiváltották a banktól a Schuller Rudolf által zálogban hagyott ingatant. 1935-ben már a Román állam nyilvántartásában szerepelt az ingatlan, valószínű megvásárolták a Schiell testvérektől. A nyilvántartásban (leltár) semmiféle bizonyító okmány nincsen feltüntetve, adásvételi szerződés, telekkönyvi számok, bankszámlák, leltári kimutatások. Ezek, az évek folyamán eltűntek.

Schuller Rudolf 1938-ban meghalt és ebben az évben felesége Pávai Vajna Juliánna három gyermekével Magda, Ludovica, ifjú Rudolf adásvételi szerződést kötnek a református egyházzal a Lábas ház és a hozzá tartozó ingatlanok eladására (0,63 hektár mezőgazdasági terület). A szerződést felbontották mivel az egyház nem tudta kellő időben kifizetni a kért összeget. A Lábas ház ingatlant az 1950-ben jóváhagyott 92-es törvény alapján államosították vagyis a Schuller testvérektől elkobozták.

Schuller Rudolf örökösei 2007-ben a 10/2001-es törvény szerint visszaigényelték a kastélyhoz tartozó területek részét, összesen 1,26 hektár + 0,63 hektár. Tovább húzódó pereskedések után az Ispánság parancsára (ordinul prefecturi 553/2014) a visszaigényelést a városi tanács jóvá kellett hagyja. Említettem, hogy az ingatlan (épületek + földterület) még a 92-es törvény megjelenése előtt 1935-től az állam leltárában volt, vagyis nem az 1945 március 6 és 1989 december 22 közötti elkobzott épületekről van szó. 2014-ben az érintett felek városi tanács-visszaigénylők, terület cserével oldották meg a prefektúra határozatát és így 0,2 hektár a park területéből és 0,61 hektár belterület a visszaigénylők tulajdonába került. 2015 októberében a kastélyhoz tartozó területek (előzőleg is kifizetett területek) 1095 négyzetméter + 2632 négyzetméter ideiglenes telekeléssel a város köztulajdonába kerültek. Ezzel a lépéssel lehetőség adódott a különböző projektek, beszerzések pályázására amit a városi tanács a következő években sikeresen teljesített: kastély belső bútorzatainak beszerzése, Rhédey múzeum avatása, Rhédey park megvalósításáról szóló megnyert pályázat stb. A Rhédey park megközelítőleg az 1826-ban készített acél metszett szerint lesz kialakítva.

 

Könnyen kérdezhetné valaki, hogy mi a célom, mit érünk vele ha tudjuk, hogy volt egy hagyományos világ, érdemes e róla írni, történeteket visszaidézni. Bíró József művésztörténész szavaival válaszolnék, a Rhédei kastély “elénk varázsolja egy régi világ hangulatát hajdani pezsgő életét. Minden építménynek, ajtónak, ablaknak, bútorzatnak, könyveknek, még az utolsó csészének is megvolt a maga rendeltetése és értelme. Na ezek a nemesek nem egy pazar világban éltek hanem egy hagyományos értelmes életformát követtek.”

 

 

 

 

Szabó Ferenc

 

Bibliográfia

B.Nagy Margit: Reneszánsz És Barokk Erdélyben

Benkő Nagy Margit: Várak, Kastélyok, Udvarházak Ahogy A Régiek Látták

Egyed Ákos, Benkő Elek: Oborni Teréz: Székelyföld Története I-II kötet

Deé Nagy Anikó: Báró hadadi Wesselényi Kata, A hitben élő református nagyasszony

Borsos Tamás: Vásárhelytől a fényes portáig

Biró József: Erdély beszélő kövei

Orbán János: Mert Könyvet Lehetne Arról Írni Sokat...Tsak A Míg Épitett Olly Fényes Házakat

Baranyai Katalin: Egy asszonykönyvtár a 18. században.

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: A nemességről
Erdőszentgyörgy kulturális, egyházi öröksége - © 2008 - 2024 - erdoszentgyorgy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat